Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

RÓMAIKOR A terjeszkedő római birodalom ÉK-i határtartománya lett Pannónia az időszámítás kezdete táján (Pannónia: a mai Dunántúl, a DrávaSzáva közé és Ausztria keleti része). A leigázott őslakos törzsek Róma alattvalói lettek. Pannónia ezzel bekapcsolódott az akkori civilizáció legmagasabb fokán álló rabszolgatartó társadalom vérkeringésébe, melynek államszervezete fejlettebb gazdasági és társadalmi viszonyokat eredményezett. A paraszti földművelő tartomány meghódításával a birodalom nemcsak határait erősítette meg, hanem újabb adófizetőket és katonának alkalmas férfiakat is nyert, valamint termőföldhöz jutott. A határfolyó, a Duna túlsó partján különböző germán és szarmata-jazig törzsek laktak, s a birodalom fennállásának négy évszázada alatt szinte állandó háborúskodásban álltak velük. A határok védelme és a mezőgazdasági termékek kivitele mellett Pannónia jó piac is volt, Róma ipari termékeinek felvevője. Ahol a római katonaság s nyomukban a polgári tisztviselők, kereskedők nagyobb számban megjelentek a romanizáció erősebb hatású volt a helyi lakosságra is. A hadsereg zömét a polgárokból szervezett 6000 fő gyalogos és 120 lovasból álló légiók alkották. Kasza, Nemesvámos, római kor (Fnsz.: 14410) 11