Törő László (szerk.): „...Fegyvert, s vitézt éneklek...” Veszprém megye hadtörténete a honfoglalástól 1848–49-ig. Kiállítás a Bakonyi Múzeumban Veszprém, 1980–1981

„ . . . Fegyvert, s vitézt éneklek ..." Veszprém megye hadtörténete a honfoglalástól az 1848—1849. évi szabadságharc bukását követő önkényuralomig. A kiállítás Veszprém megye hadtörténetét tizenkét témakörre (együttesre) felbontva mutatja be — mintegy kilencszázötven évet felölelve — a magyar honfoglalástól az 1848—1849. évi szabadságharc bukását követő önkényuralomig. A témakörök (együttesek) egy, illetve több vitrinben, vendégfalon mutatják be az adott hadtörténelmi eseményt, időszakot: rövid és áttekinthető eseménytörténeti leírását térképvázlatokkal és korabeli ábrázolások reprodukcióival szemléltetik, s korabeli fegyverekkel, zászlókkal, katonai vonatkozású írásos emlékekkel és nyomtatványokkal, egyes személyekhez fűződő emléktárgyakkal (kitüntetésekkel, naplókkal, levelekkel, stb.), korabeli festményekkel, valamint a hadiesemények jelenlegi színhelyéről (várak, csataterek, emlékművek, síremlékek) készített fotókkal hozzák közelebb a régmúlt eseményeket az érdeklődő látogatóhoz. I. terem Első együttes. Hon foglal ás (900-907) 1. sz. vitrin: A magyar honfoglalás dunántúli — és ezen belül a mai Veszprém megyét is érintő — hadieseményeit bemutató eseménytörténeti- és térképvázlatot a korszakra vonatkozó legfontosabb források (a német Regino apát, valamint a bizánci Bölcs Leó és Konsztantinosz Porphürogenétosz feljegyzéseinek) reprodukciói és Feszty Árpádnak a magyarok lovasrohamáról készített festményéről felvett fotó illusztrálják. A helyi eseményeket — Veszprém és Tihany elfoglalását — a XIII. századi névtelen gestaírónak, Anonymusnak „Gesta Hungarorum" című művének facsimile kiadása, illetve a felette elhelyzett magyar fordítás beszéli el. A korabeli magyar harcosokat a szomszédos vendégfalon (a nagyszentmiklósi kincs és az olaszországi aquilejai székesegyház ábrázolásai alapján) mutatjuk be, míg a Dunántúlt uraló németek harcosait — ugyancsak korabeli képek alapján — a vitrinben szemléltetjük. A vitrinben kiállított tárgyak illusztrálják a magyarok hadi- és lófelszereléseit (kardok, kopják, nyílhegyek, kengyelek és lószerszámdíszítések), illetve a németek fegyverzetét (ún. frank—bajor szárnyaslándzsák, sarkantyúk). Második együttes. ÁLLAMALAPÍTÁS (998-1038) 2. sz. vitrin. Mivel a haladó, keresztény-feudális átalakulást képviselő István fejedelem és a hanyatló törzsi-nemzetségi viszonyokat védő Koppány herceg sorsdöntő csatája 998-ban Veszprém közelében zajlott le — s ez képezte a magyar feudális államalapítás nyitányát —, a kiállítás erre különös hangsúlyt fordít. A vendégfal képei bemutatják I. István király alakját (a veszprémvölgyi apácakolostorban készített palást hímzett képe alapján) és a sorsdöntő veszprémi csatát (a XIV. század közepén készült Bécsi Képes Krónika illusztrációi szerint), a vitrin — az események leírása és a Bécsi Képes Krónika miniatúrái mellett — a kor legjellegzetesebb fegyvereit: a Tihanyban talált XI. századi kardot, lándzsákat (köztük egy bajor szárnyaslándzsát), csatabárdokat, sarkantyúkat, valamint lófelszerelési tárgyakat (csikózabiákat, patkókat, kengyeleket) tartalmaz.