Törő László (szerk.): „...Fegyvert, s vitézt éneklek...” Veszprém megye hadtörténete a honfoglalástól 1848–49-ig. Kiállítás a Bakonyi Múzeumban Veszprém, 1980–1981

13. sz. kockavitrin. A magyarországi végvárakban harcoló nyugati zsoldoskatonák fegyverei közül látható itt néhány darab: egy 1570-1620 közötti divatozó ún. lúdmell-vért, egy morion-sisak, egy szablya és két „ökörnyelv" kard, néhány korabeli katonai viselet ábrázolása mellett. A vitrinben látható még két — katonai szolgálat fejében kiadott - nemeslevél (ármális) 1624-ből és 1635-ből. A két termet összekötő fordulóban két kisméretű mozsárágyú és két szakállas-puska, valamint 24 fontos ostromágyú golyók láthatóak a XVI—XVII. századból. A falakon a felszabadító háború német katonáinak viseleteiről, valamint ágyúkról, mozsarakról, korabeli képekről készített reprodukciók láthatóak. Az egyik falon XVI—XVII. századi gyalogoskatonák alabárdjai és spétumai tekinthetőek meg. II. terem Nyolcadik együttes. RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC (1703-1711) 14. sz. vitrin. A Rákóczi-szabadságharc első dunántúli hadjárata (Károlyi Sándor generális parancsnoksága alatt) 1704. január—március között érintette először Veszprém megyét, április—májusban Heister császári seregei a térséget visszafoglalták. A következő kuruc hadjárat 1705 novemberében érintette a megyét, Bottyán János hadai helyenként heves harcokban (pl. Pápa ostroma) kiszorították a császáriakat, s 1709 nyaráig kezükben tartották a Dunántúl nagy részét, ezen belül Veszprém megyét. 1707 február—márciusban Rabutin császári tábornok hadai — Székesfehérvárról kiindulva törtek át a megyén: a császári lovasságra Béri Balogh Ádám csapatai a Balatonkenesénél lévő Hosszúmezőpusztánál súlyos csapást mértek. A császáriak elkerülték Veszprémet, s csak Csobánc várát vették ostrom alá, ahol ugyancsak súlyos vereséget szenvedtek el. A vitrin az események vázlatos leírását és térképvázlatát, valamint az események főszereplőit (Rákóczi Ferencet, Károlyi Sándort és Bottyán Jánost) mutatja be, néhány — kuruc katonákról készített — reprodukcióval együtt. A vitrinben láthatóak a kor jellegzetes kuruc fegyverei: a francia-zárszerkezetes tűzköves gyújtású gyalogsági puska, ugyanilyen gyújtású lovassági pisztolyok, lovassági kardok: lóravaló pallos és szablyák, lőportartók, lovassági lándzsák és egy hadnagyi vezénylőbuzogány. Kiemelkedő ritkaság a két — sírleletből előkerült — kuruc nemezposztósüveg, valamint ugyancsak sírleletekből előkerült dolmány- és mentegombok, csatok, süvegdíszek, egy 1701-ből való tajtékpipa és egy 171 l-ben készült bársony irattartó tárca. 15. sz. vitrin. A vitrinben kiállított képek a császári hadsereg katonai viseleteit, valamint — a megyében tevékenykedő — Heister és Rabutin császári tábornokok arcképeit mutatják be, néhány csatajelenettel együtt. Egy császári lovas-vértes fegyverzete (mellvért, sisak, pallos, pisztolyok) mellett szablyák, tűzköves gyújtású francia-závárzatos pisztolyok és puska, lőportartók s egy 6 fontos tábori ágyú modellje idézi a kor harcait. A kiállított három ezüsttallér (1704, 1707, 1711) egy császári katona egyhavi zsoldja volt. A vitrinek körül levő vendégfalakon a Veszprém megyei események (Csesznek, Sümeg várai, Pápa városa) színhelyeiről készített fotók, a XVIII. század eleji Veszprémről készített korabeli metszet, kuruc katonákat és csatajeleneteket bemutató reprodukciók láthatók. A 14—15. sz.-i vitrinekkel szemben álló asztalvitrinen Rákóczi Ferenc fejedelemnek az egri főhadiszálláson kiadott eredeti parancslevelei, továbbá I. József császár és Heister generális parancslevelei tekinthetők meg. 14