Törő László (szerk.): „...Fegyvert, s vitézt éneklek...” Veszprém megye hadtörténete a honfoglalástól 1848–49-ig. Kiállítás a Bakonyi Múzeumban Veszprém, 1980–1981

Ötödik együttes. TÖRÖK HÁBORÚK KEZDETEI (1370-1526) 5. sz. vitrin. A XIV. század második felében a Balkánon meginduló török támadások mintegy százötven évig — 1521 — 1526-ig — ostromolták a Magyar Királyság déli (havasalföldi, szerbiai, boszniai) határvidékét. A háborúkban a vármegyei — így a Veszprém vármegyei — nemesi felkelő hadak és a telekkatonaság is kivette részét. A növekvő veszedelem ellenére a feudális belháborúk — különösen az 1440-es évben — tovább folytatódtak a megye területén is, így pl. 1442-ben az Erzsébet királyné-párti liga hadai ostrom alá vették az Ulászló-párti Gathalóczy veszprémi püspök sümegi várát. Részben a belháborúk, de a közeledő török veszedelem miatt is bővítették a régi várakat és újakat is építettek, mint pl. (a vendégfalon bemutatott) Palota és Vázsonykő várait. A vitrin bemutatja rövid szöveges formában a kor eseményeit, a kor hadiviseleteit (különös érdekesség a Gicen előkerült kályhacsempe-töredék, egy lovasharcos ábrázolásával!), valamint fegyvereit: a hosszú, egyenes és kétélű lovagi pallosokat, görbe szablyákat, buzogányokat, csatabárdokat, lándzsa- és kopjahegyeket, nyársakat, valamint nyíl- és számszeríjhegyeket, illetve egy nagyon ritka (porvai leletű) számszeríj feltekerő ún. tekervényt. Szerepelnek még — egyre hatalmasabb sarkantyúk, díszes öweretek, valamint lószerszámok: zabiák, kengyelek és lópatkók. A korabeli — régebben és a XV. században épített — várakat a vendégfalon mutatjuk be. A 3—4—5. sz. vitrinekkel szemben álló üvegezett asztalvitrin XV. századi — katonai érdemekért adományozott (Zsigmond király, 1429, Hunyadi János kormányzó, 1440,1. Mátyás király, 1489.) birtokleveleket mutat be. Hatodik együttes. PARASZTHÁBORÚ (1514) 6. sz. vitrin. Az 1513 őszén Bakócz Tamás esztergomi érsek által meghirdetett keresztesháborúból (lásd a vitrinben kiállított fotókópiákat a bulláról és fegyveres keresztesekről) 1514 májusában kirobbant Dózsa György által vezetett parasztháború elsősorban a Dunától keletre zajlott le. A Dunántúlon, Palota és Veszprém között, csak egy kisebb paraszti sereg gyülekezett Sós Domonkos vezetésével, melyet Zápolya János, (aki Pápa és Somló ura volt erdélyi vajda létére) parancsára Sittkey Gotthárd kapitány vert szét — Istvánffy krónikája szerint - igen humánus formában. A vitrin az események leírása - és Istvánffy krónikájának szövege — mellett korabeli paraszti és nemesi viseletekről készített reprodukciókat, valamint a kor fegyvereit mutatja be. A nem nemesi polgárok és parasztok jellegzetes „kései" mellett szablyák, csatabárdok és buzogányok láthatók. Hetedik együttes. VÉGVÁRI HÁBORÚK (1526-1699) 7. sz. vitrin. Az 1526-os, majd 1532-es török hadjáratok után, 1543-ban a törökök megszállták a Dunántúl északkeleti negyedét és a Balatontól keletre elterülő térségét: ezzel Veszprém megye végvidékké vált. A végvári háborúk korai időszakát idézi a vitrinben látható szöveges leírás, térképvázlat és korabeli képekről készített számos reprodukció, valamint a kor fegyverei: török és magyar szablyapengék, kopjavasak, csatabárdok, buzogányok s lófelszerelési tárgyak: sarkantyúk, patkók, kengyelek és zabiák. 9