A falusi gyermekek élete Veszprém megyében 1868–1945

A gyermekélethez kapcsolódó tárgyak közül a viseleti darabokat tartották legértéktelenebbnek, ezért ezek nagy része már veszendőbe ment. Adatközlőink emlékezete és korabeli fényképek alapján készítettük el hiteles másolataikat. A fényképek legnagyobb része az 1920/30-as években készült, de a századfordulóról származók is megtalálhatók közöttük.

1 Bemutatásukkal és megyénk jeles szülötteitől vett irodalmi idézetekkel okulásul és emlékeztetőül szeretnénk a letűnt életmódot szépségeiben és fájdalmaiban közelhozni látogatóinkhoz. Az eléjük tárt életkép egy koraőszi napon mutatja be a falusi gyermekélet jellemzőit, a gyermek tevékenységi formáinak, kötelességeinek, feladatainak, a ráháruló munkának és szórakozási alkalmainak mozzanatait. * A múlt század végének és századunk első felének gyermekéletét megyénk falvaiban is a magyar nyelvterület egészéhez hasonlóan a paraszti társadalom lehetőségei, szokásai és törvényei, még élő XVIII—XIX. századi hagyományai határozták meg. Ez a paraszti társadalom nem volt egységes. Korszakunkban a kisnemesek, módos gazdák, kis és közepes földbirtokkal rendelkező parasztok, nincstelen zsellérek és napszámosok rétegére tagolódott. De nem volt egységes anyanyelvét és vallását tekintve sem. E rétegek, csoportok lehetőségei, életformája és valamelyest gyermekeik nevelése is különbözött egymástól. A gyermeknevelésben különbséget eredményezett a vallási hovatartozás is, lévén a katolikus családok hagyományőrzőbbek a reformátusoknál. Itt most nincs lehetőségünk arra, hogy ez árnyalatokra is kitérjünk. Igyekeztünk azokat a vonásokat kiemelni, amelyek mindenik rétegnél, csoportnál megtalálhatók és érzékeltetik e különböző rétegek, csoportok sok közösséget mutató életét. Veszprém megye születési és halálozási statisztikájával az országos adatokhoz viszonyítva középszinten helyezkedik el. Népmozgalmát magas születési, de magas halálozási arányszám jellemzi.

2