A falusi gyermekek élete Veszprém megyében 1868–1945
A 6 évnél idősebb lakosság száma 1930-ban 211 190 volt. Ebből az elemi iskola 4 osztályát a tanulók 80%-a, a 6 osztályt már csak 64% végezte el. Az iskolából kikerültek 93%-a tudott általában írni és olvasni, 7%-uk analfabéta maradt. A lehetőségek nagyon megszabták a továbbtanulás módját is. Ebből a szempontból a legmostohább helyzetben a napszámosok, mezőgazdasági cselédek gyermekei voltak, de a középparasztok sem igen taníttatták gyermekeiket, mert nem nélkülözhették azok segítségét a gazdaságokban. Az említett 1930-ból származó felmérés szerint megyénkben a 6 éven felüli népesség 7%-a végezte el a középiskola 4 osztályát, 2%-a a 8 osztályt és mindössze 1%-a szerzett főiskolai képesítést. A falusi elemi iskolában kialakult mostoha helyzeten tárgyalt korszakunkban nem sokat változtattak. Ha ennek ellenére az oktatás színvonalát illetően mégis beszélhetünk helyi eredményekről, az elsősorban néhány kiváló tanító, lelkes pedagógus kivételes munkájának köszönhető. Mindannyiunk előtt ismertek azok a képek, melyeket íróink oly sokszor tártak elénk a falusi néptanítókról. Néhány kivételtől eltekintve megyénk tanítóságára is illenek a ,,rossz anyagi körülmények között élő, megalázott helyzetű" jelzők. Példaként álljon itt a veszprémi egyházmegyéhez tartozó katolikus tanítók járandósága 1932-ből. 246 plébánia jelentését megvizsgálva azt találtuk, hogy mindössze 92 helyen kapták meg a tanítók rendesen a járandóságukat. A többi esetben csak hiányosan, megkésve, vagy egyáltalán nem rendezték el az őket megillető javakat. 2 9 Az ehhez hasonló helyzetek miatt korszakunkat végigkísérik a tanítók sorsáért szóló kérelmek, panaszok. A megye népoktatására vonatkozó rendelkezésünkre álló adatok meglehetősen kis számúak és eléggé hiányosak. Mégis kirajzolható belőlük egy kép, amit a fentiekben talán sikerült egy kissé érzékeltetnünk. Felvázoltuk mindazokat a tényeket, amelyek sajnos negatív előjelű kísérői voltak elemi oktatásunknak. De tiszteletben tartottuk azokat a törekvéseket, amelyek — ha csekélyebb mértékben is — jelen voltak és valósággá váltak a múltban. A népoktatás igazi felvirágzása azonban csak a gyökeresen megváltozott társadalmi viszonyok között vehette kezdetét. Ez a vonal pedig egyre tökéletesebben folytatódik a mában.
