Éri István (szerk.): Egry József Emlékmúzeum, Badacsony

NOI FEJ - 1904 k. - PORTRAIT D'UNE FEM ME MŰHELYBEN - 1904 DANS L'ATELIER o., pl., 27,5 X 18,; cm, j. j. 1.: Egry Józs(ef) 190 (?) KBM 65.2. cer., p., 24,5 • 30 cm, j. j. 1.: Egry József 1904 VBM 72. 12. 1. Szintén legkorábbi művei közül való a „Női fej". Tanulmány jellegű festmény. Megmutatja a fiatal Egry útkereső, a tárgyi valóságot figyelő, de a képszerűség szempontjait is érvényesíteni kívánó magatartását. Fokozza a kép érdekességét, hogy szinte csak egy színnel, a meleg barna változataival festette. Különösen így van ez a nagyvonalúan felvázolt kendőn. Mindössze a homlokon és a szem meg az orr körül találunk világosabb színeket. Az arcot az alapvonásokra egyszerűsítette, került minden kisszerű részletezést, áhítat, átszellemültség sugárzik róla. Jól átgondolt, részleteiben és egészében egyaránt szép ceruzarajz a „Műhelyben". Ismét őt magát látjuk a jeleneten, amint munkáját megszakítva a középen ülő alakra figyel. Valószínűleg tudatos volt, hogy saját alakját ilyen környezetben mutatta be és emelte ki. Lyka Károly ugyan már 1903-ban vásárolt tőle rajzokat a Művészet című lap számára, és már több kiállításon szerepelt festményeivel, nyomorúságos sorsán mégsem tudott változtatni. A hol vastagabb, hol vékonyabb ceruzavonások a rajzlap fehérjével váltakozva adják azt a finom, egyúttal határozott szövedéket, amely az egymás mellett, világos formai és térbeli rendben elhelyezkedő részleteket fedi, kiemeli vagy visszatartja. A tárgyi elemek közt már most feltűnik a mértani formák zártsága, jól felhasználható rendje (az ablak osztásai, a fal és a rajta levő kép, az asztal, a szék). A vonalvezetésben a szecessziónak halvány, de félreérthetetlen jelei tűnnek föl. A rajzot 1907-ben három évvel elkészülte után közölte a Művészet című folyóirat.