Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

TÖRÖK BÁLINT CÍMERE A XV. század közepéről vannak értesüléseink a ferences kolostor alapításáról a Szent László utcában. 1470 táján állania kellett a rendháznak, hiszen ekkor már a kolostor templomába temetkeztek. A szerzetesek 1560 táján elmenekültek és csak száz év múlva tértek vissza ismét. Biztosan a középkorból származik a mai Korvin u. 9. szám ház, az un. Korvin-ház. Alaprajzilag az épület középkori. Címeres gyámkövén az 1515-ös évszám olvasható. A XVIII. századból származó homlokzatán levő zárókő címeralakja alapján Mátyás király vadászkastélyának vélték. Már említettük, hogy a kő bizonyára a középkori plébániatemplomból származik. Éri István szerint a felirata egy, a Ráskai család tárnokmesteri rangot viselő tagja által alapított kápolna dedikációja lehetett. 1615 óta tudunk pápai kórház, az ispotály meglétéről. Az Ispotály utcában állhatott az épület. A református egyház kezelésében volt. Az Alsóvárosban az Anna téren régóta működő temetőt találunk. 1652-ből való erre vonatkozóan az első írásos adatunk, de feltételezhető, hogy a középkori Semlér falu temetője volt. A régészeti topográfia nemrég befejeződött kutatásai szerint a középkori Bellérszeg nevű falut a mai Várostelek területén kell keresnünk. A mai Téglagyár helyén állott árpádkori falu neve pedig Parlagszeg. A mai Sávoly-puszta a középkori Sávoly falu helyével azonos. Anyaglik középkori falu a mai mezőgazdasági technikum tangazdaságának területén található. Kishánta helyén a középkorban Hánta nevű falu állott. A mai Igal helyén a középkorban Igar falu volt. Pápa 1389-ben civitas - város —, majd oppidumként - mezőváros - emlegetik a XV. század elejétől kezdve. Már említettük az előbbi évszámot, amikor az országos méltóságokat betöltő Garai család szerzi meg magának a pápai uradalmat s ezzel újabb fejlődést hozott Pápa számára. Kiváltságlevelei csak előnyére szolgáltak. Egy évszázad múlva a család nádori ága kihalt és így a birtok a királyra szállott. A város lakosságának lélekszáma ekkor nem volt messze a háromezertől. A várat és birtokait azután a Zápolya-család kapta adományként Mátyás királytól. így ismét nagyhatalmú urat