Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

PJÍFAI MUNKÁS- KATONA is FÖLI1IÜVESTAMÁCS. K 8 loktitáíiigy i Népbiztosság BUDAPEST. A volt Pápa-ugoii MtbieWr.yi wodalomhoz tarto*ó a a haszonélvszstrt jogosított által már a* 1918, 4-" 'elyaraán elhagyott történelmi nevezetességű pápai 2-*frházy várkastély a sáreius 21-iki forradalom után Pápa város Munkás- Katona és Föld mUvestanácsa által lefoglal tátott, A kastély berendezése a FÖldmiveléaUgyj Népbiztoesághot már elszállított ezüstnemüeken és a beszolgáltatott ékszerek ken kivül legnagyobbrészt óriási nttbec^el biró régi bútorokból, képekből, porcellánokból és egy több ezer kötetre n>gó könyvtárból éli. Bár 8 műtárgyak közb'tt rit

w é^ok, unikumok nincsenek mégis óriási kulturértéket képviselnek ezek, amelyeket az alulírott Munkás, Katona és Földmiveatanács ugy akar megmenteni a pusztulástól és széthurcolástól, hogy a várkastélybaji ez ott levő pazar oükincaekből városi muzeumot akar létesíteni, A többszázados kaetóly ezideig száz lak&ttal volt elzárva e müértékek irínt érdeklődő városi közönség szemei elől s csak a grófi udvar kiszemelt emberei tekinthették meg azokat. A Munkástanács azonban * közönség számára hozzáférhetővé és a proletárkultura tényezőjévé akarja tenni a megbecsülhetetlen műkincseket, miértis czzol ;> kérelemmel fTdulank A Közoktatásügyi }]4?b i?t * Wigfro %j hogy a fép*i fiterhizy várkastély ésx annak berendezéséből egy városi múzeum létesítését engedélyezni niíltóztaasék. Pápa, 1919. julius 19.