Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

KÖZÉPKORI CSERÉPPALACK I.OVÁSZPATONÁRÓL A IX. század végén jelentek meg honfoglaló elődeink. Ebből az időből egyelőre nincsenek leleteink, bár az bizonyos, hogy a Szalók-nemzetség ősi szállásterülete részben gyűjtőterületünkre esett. Lelőhelytérképünkön az okleveles adatok és a régészeti terepbejárások alapján azonosított középkori településeket mutatjuk be. 119 falut, öt várat és egy kolostort tudunk azonosítani. Igen fontos felvilágosítással szolgált e munkához a Veszprém megye 1488-ból fennmaradt adóösszeírása. így megismerjük vidékünknek a maitól eltérő közigazgatási beosztását, megállapítható, hogy melyek voltak a már korábban - főleg a tatárjárás idején - és melyek a XVI-XVII. században végleg elpusztult településeink. A régen elpusztult falvak nevei sok esetben dűlők, puszták és dombok neveiben maradtak fenn. Tárlónkban a középkorból fennmaradt tárgyakból mutatunk be néhányat. Az edények formája zömök. Sok esetben a fenéken a fazekastól származó jelzések, a fenékbélyegek láthatók. Lovászpatona határában Vicsepusztán találtak ilyeneket. Az agyagból formált palack oldalát bekarcolásokkal díszítették. Zömök formájú a pápai Fő téren talált edény is. Pápa-Városteleken középkori temető néhány szegényes sírját tártuk fel: az első sírban a nyak közelében két gyöngyszemet találtunk; a 2. sír koponyáján bronzból készített hajfürtkarikára bukkantunk. Lovászpatonán a mai evangélikus templomot a XIII. században építették. Restaurálásakor 1960-ban ásatást végeztek benne. A talált sír mellékletek a múzeumba kerültek. (A körformába felfűzött gyöngyök,