Éri István (szerk.): Helytörténeti Múzeum Pápa. Vezető a Pápai Helytörténeti Múzeum állandó kiállításához (Pápa, 1971)

FÉNYKÉPRÉSZLET A „NAGY SZALON" EGYKORI BERENDEZÉSÉRŐL (1930-AS ÉVEK) gálatában működött mérnök, Maynzeck Henrik rajzolta. (Ma a múzeum kiállításában látható.) Meg kell említeni azt is, hogy Otto Nicolai, német zeneszerző részben itt komponálta a „Windsori víg nők" című operáját. A kastélybelsőre újabb adataink vannak az első világháborúból. Az 1916-ban készített kastélyleltár az utóbbi években került a múzeumba. Ebben a szobák számozása változatlan. De az előző leltár felvétele óta (120 év) a berendezés és a dísztárgyak kicserélődtek. A nyugati szárnyban Habsburg-királyképek díszítették a falakat. A múzeum 4. termében volt a „Nagy Étterem". Telve voltak a szekrények a meisseni és herendi porcelánnal. A következő díszes terem után a Nádor-terembe léphettünk. Ebben vörös színű garnitúra hívta magára a figyelmet. A nagy könyvtárszobában több, Esterházy-családtagokat ábrázoló kép függött a falakon. A mai helytörténeti kiállításunk folyosóján az „Ósök csarnoka" életnagyságú festményeivel a várkastély legszebb része lehetett. Ezek a festmények ma a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Arcképcsarnokában találhatók. Külön felsorolja a leltár az épületben levő ékszereket, díszruhákat és ezüsttárgyakat. A további leírásból megismerjük a váristállót, a kertészetet és a ménest. Az Esterházy családnak több mint húsz bérháza és négy malma volt a városban. Hatalmas birtokai, szántók és erdők az ingóságokkal együtt az akkori becslés szerint közel nyolc millió korona értéket képviseltek. A birtok kiterjedésé tízezer holdnyi volt. F. WALDMÜLLER: A VADÁSZ HAZATÉRÉSE (OLAJ FESTML