Nagybákay Péter: Céhek, Céhemlékek Veszprém megyében (Veszprém, 1971)

ii;.\ \ví S7A'R\:\\ l-VRMfXA FHUX -heme* kciútoltk.im'c-rtffxti"ütifymáxírrftanfaifelerí %-mh U'DtataSmtivp AhfíXi iiaVomlt hiitu > mvtn Lih-fü^ v j *-»* 1 '' * " L -< > J& I » < / ... »*/„&, , <! " " »^"z XIQ A VESZPRÉM MEGYEI KOVÁCSCÉH ÁLTAL KIÁLLÍTOTT FELSZABADÍTÓ LEVÉL (1802) A VESZPRÉMI VARGACÉH ÁLTAL KIÁLLÍTOTT BIZONYSÁG LEVÉL (1766) (Veszprém 1652), a kapcásokén harisnya és kesztyű (Veszprém 1781), a fazekasokén kályha, korsó és lábas (Pápa 1825), a vargákén egy mester munkában (Veszprém 1706), a kovácsokén a kovácsszerszámok mellett egy csőrében patkót tartó struccmadár, a kovácsmesterség szimbóluma (Veszprém 1789), a középkori hiedelem szerint ugyanis a strucc a vasat is megeszi, sőt megemészti, és ezért került vonatkozásba a vasművességgel, és mindennel, aminek a vassal bármiféle kapcsolata van. A német cipészek pecsétjén Szent István király (Veszprém 1753), a tobakokén Szent Imre herceg (Veszprém 1693), a céh védőszentjei láthatók. Visszatérve az inasszabadításra, felszabadítását Francsics borbélymester így írja le: „1820. év utolsó napja, 24