Szerecz Imre (szerk.): Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970)
malmot, amelyeket Lillien gróf épített Ercsiben. A látogatók csatlakoztak hozzánk és együtt útra keltünk. Az egész út nyílt vidéken megy keresztül. A malmok jól vannak berendezve. Lovak hajtják. Az olajat meleg és hideg eljárással állítják elő lenmagból, törkölyből, mákból, napraforgómagból és még néhány más magból. A termelt mennyiség jelentős. Nagyrésze távoli városokba, főként Bécsbe megy. Lillien gróf távol volt. Stájerországba ment ellenőrizni ottani malomépítéseit. Mikor mármár visszaindultunk, rettenetes vihar támadt és a plébániára menekültünk. Mivel hét óra volt, vacsoránál leptük meg a családot. De tárt karokkal fogadtak. A pap nagyműveltségű, talpraesett fiatal ember. Rátermettségének bizonyítására hadd említsem meg, hogy félévre rá, hogy ebbe a faluba helyezték, híveinek saját nyelvükön, horvátul tudott prédikálni, holott egy szót sem értett ezen a nyelven, amikor először jött nyájához. A vihar elmúltával hazamentünk és úgy találtuk, hogy aggódva várták jöttünket. Másnap a park fái alatt a fülemülék bájos éneke mellett a gróffal megreggeliztem, s azután nehéz szívvel elbúcsúztam Martonvásártól. De itt meg kell állnom egy kis időre, és rövid leírást adnom erről a birtokról, amely sok tekintetben érdekes. Az állandó ittlakás szempontjából a természet elég mostoha volt. A vidék teljesen nyílt és bár nem egészen lapos, az emelkedések nem jöhetnek számításba. A tulajdonos azonban, akinek háza néhány száz yardnyira fekszik a falutól, fásítással és szántással minden lehetőt elkövet a természetadta hiányok orvoslására. Már eddig is sok minden sikerült neki. A minden tekintetben személyesen kezelt és béresekkel szinte teljesen megművelt birtok területe 7000 holdon felül van. Hozzátartozik egy főként birkalegelőnek használt nagy terület, azt úgy bérli. A faluban nincsen húsznál több parasztbirtok. Ezeket a parasztokat ritkán veszi igénybe, leszámítva az év legsürgősebb idejét, amikor minden kézre szükség van, így gabonahordáskor és szüretben. A gróf, úgy látszik, célravezetőbbnek tartja az olyan emberek foglalkoztatását, akik rendszeres és jó fizetést kapnak munkájukért, mint a parasztokét, akik ritkán érzik, hogy egyáltalán fizetik őket, és lélek meg lendület nélkül dolgoznak. Ezen a birtokon tehát 60 rendesen fizetett és egész évre felfogadott ember van, kezük alatt meg 170 ökör a munkához. Az egész gazdaság négy majorra oszlik. Minden majorban egy sor lakás, ahol az emberek az egész évben laknak, ugyanúgy istállók a szarvasmarha számára. A föld nagyobb részét a szokásos módon művelik, a harmadik évben ugarolással. De egy nagy rész lóherének és lucernának van fenntartva. A tengerit sorba vetik. Éppen most bújt ki a földből. Körülbelül két láb magasra eresztik s akkor mint kitűnő zöld takarmányt a marha részére kaszálják. A gróf kedveli a kölest is, igen hasznosnak találja. Május végén vetik és zöld takarmánynak vágják körülbelül két hónap múlva. Idábbodább az őszi vérfű is el van hintve a gazdaságban. Alkalomadtán ráeresztik a birkákat egynegyed vagy fél órára, kizárólag egészségi szempontból.