Szerecz Imre (szerk.): Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970)

A KESZTHELYI HELIKON KÖNYVTÁRBAN ŐRZÖTT PÉLDÁNY KÖTÉSTÁBLÁJA THE COVER OF THE PRESENTATION-COPY IN THE HELIKON LIBRARY OF KESZTHELY 18 - után két héttel Bruxellesbe megy és a katonai kórházakban működik. 1816-ban egyetemi magántanár lesz és több londoni kórház segédorvosa. 1818-ban súlyos betegségéből felépülve megint nagyobb utat tesz Német-, Olasz- és Franciaországban. Két év múlva Londonban telepszik meg és a Guy-klinikán megkezdi előadásait. Itt működik 1843-ig. Orvosi pályája alatt több kitüntetés éri. A College of Physicians, a Royal Society tagjává választják. Megkapja az Institut de France Monthyon érmét és a „Viktória királynő rendkívüli orvosa" címet. Londoni házában halt meg 1858. évi december hó 16-án szívbajban. Orvostudományi munkáit 1827-től kezdve adta ki. A Bright-féle eseteken kívül agy- és idegrendszeri bántalmakkal foglalkozik. Nem orvostudományi munkái: magyarországi útleírása és az angol Földtani Társaság évkönyveiben megjelent két tanulmánya: 1. A Bristol-vidéki kőzetrétegek. 2. Badacsony és Szigliget. Bright útinaplóját Trattner János a Tudományos Gyűjtemény 1819. évi évfolyamában részletesen és szigorúan, de igazságosan bírálta. Hosszú fejtegetésének utolsó mondatai ide kívánkoznak: „A jelenvaló munka Magyarországot nem írja le oly tökéletesen, mint azt óhajtani le9 hetne. A szerző sokkal kevesebb ideig tartózkodott ha-