Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)
VESZPRÉM MEGYE VILÁGI EGYHÁZAI
végén - XV. század elején a templomot körítőfallal vették körül. A XVI. század második felétől - végétől 1754-ig az evangélikusok által használt, működő templom volt. Ekkor kulcsait át kellett adják a katolikusoknak, akik a templomot nem vették használatba. 1783-ban már romos volt. Régészeti feltárását 1967-1968-ban Éri István régész vezette. A helyreállítást Koppány Tibor építészmérnök tervezte. (Irodalom: Rómer Flóris I860, 182-183.; Nyírő Károly 1901; Békefi Rémig 1907, 127-131. 129- 37. ábra, 130. 38. ábra; Éri István - Gerőné Krámer Márta - Szentléleky Tihamér 1964, 95-116.; MRT 2. 1969, 87.18/11. lelőhely; Koppány Tibor 1963, 91. nr. 17.; Koppány Tibor 1972/a, 221. nr. 35.; Guzsik Tamás 1979, 10. nr. 36.; B. Wellisch Márta 2008, 51-52.) Dörgicse-Alsódörgicse, középkori Boldogasszony-temploma. Makett, Koppány Tibor rekonstrukciós rajza nyomán. (Irodalom: Eri István - Gerőné Krámer Márta - Szentléleky Tihamér 1964, 107. 88. kép) DÖRGICSE-FELSŐDÖRGICSE, SZT. PÉTER-TEMPLOM ROMJA A faluba beérve, az evangélikus templom mögött, a lankássá szelídült domboldalon épült a középkori templom, melyet a felszíni leletek tanúsága szerint, a középkori falu vett körül. Feltehetően ezen a helyen található az 121 l-ben még egységesen Dörgicsenek nevezett, majd idővel több önálló faluvá szétvált település legősibb része. Felsődörgicse temploma egyedülálló a falusi templomok építészeti megoldásainak körében. A XI. század végén épült eredeti templom (a mai kettőstemplom északi szárnya) kisméretű, egyenes szentélyzáródású (kívül négyszögű, belül patkó íves) egyszerű falusi templom. A szentély római falakra épült, talán egy római sírépületet használtak fel az alapozáshoz. A XII. században a templomot bővítették. Nyugati homlokzata elé szabályos négyzet alaprajzú előteret emeltek, ami által a templom kicsiny mása lett a korszak hatalmas, háromsejtű bazilikáinak. A XIII. század folyamán, az ily módon megnagyobbított templom mellé (formailag páratlan megoldásként), közvetlenül a déli hosszfalhoz csatlakozva, egy második templomot emeltek. Ennek is egyenes záródású, négyszögletes szentélye van, amelyhez az előző templommal megegyező szélességű hajót építettek. A templomhajó és a szentély között kialakított előtér, egybenyitva az ikerépülettel, szabálytalan álkereszthajót képez. Ez a rendkívüli szerkezeti és liturgiái tér kialakítás bizonyára a dörgicsei szabad jogállású nemesek és a tihanyi bencés apátság közötti ellentétekre vezethető vissza. A tihanyi apátságnak már a XIII. század elejétől voltak itt birtokai, s a tatárjárás körüli időkben újabb birtokokhoz jutottak a környéken. A kettős templom, vélhetően a kettős kegyurasággal magyarázható. (Irodalom: Rómer Flóris 1860, 182.; Békefi Rémig 1907, 127-132., 128. 35. ábra, 129. 36. ábra; Koppány Tibor 1963, 91-92. nr. 18.; MRT 2. 1969,84-85. 18/2. lelőhely; Koppány Tibor 1972/a, 221. nr. 35.; Guzsik Tamás 1979, 9. nr. 35.) DÖRGICSE-FELSŐDÖRGICSE, RUINS OF THE CHURCH OF ST. PETER Upon entering the village, behind the Lutheran church, on the gently sloping hillside was built the medieval church, which was surrounded by the medieval village according to the surface findings. Presumably the oldest part of the settlement is situated here, which was still uniformly called Dörgicse in 1211, but which with time disintegrated into separate villages. The church of Felsődörgicse is unique among the architectural solutions of village churches. The original church built at the end of the 11 th century (the north wing of the double church today) is a small, simple village church with a square-ended chancel (outside quadrangular, inside horseshoearched). The chancel was built upon Roman walls; perhaps a Roman sepulchral structure was used for the foundations. The church was extended in the 12 th century. A parvis with a regular square plan was erected in front of its western frontispiece, which made the church a miniature of the gigantic, threeaisled basilicas of the time. During the 13 th century, a second church was erected next to the so enlarged church, as a formally unique solution, by joining it directly to the southern wall. This also has a square-ended, quadrangular chancel, to which a nave was built with the same width as the first church. The parvis created between the nave and the chancel, opened into the twin-building, forms an irregular pseudo-transept. This extraordinary structural and liturgical spacial construction may well be traced back to the conflicts between the nobility with free legal status in Dörgicse and the
