Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)

A VESZPRÉMI PÜSPÖKI SZÉKHELY

Veszprém, "Gizella"-kápolna, zárókő Isten bárányával. Színes fénykép. íves szegélykő töredéke, XIII. század. Kétrétegű, fekete, vörös, sárga színű festéssel. Veszprém, "Gizella-kápolna". Kralovánszky Alán ásatásából Homokkő. H.: 72 cm, sz.: 30 cm, v.: 18 cm. 85.92.1. VESZPRÉM, SZT. MIKLÓS-TEMPLOM Veszprém hasonló nevű püspöki szegének (városrészének) plébániatemploma a XIII. században épült, egy már a XI. század óta használatos temetőben. Első írásos említése 1237-ből ismert. Eredetileg keletéit, egyenes szentélyzáródású templom volt. Később sokszögzáródású, sarkain támpillérekkel megerősített gótikus szentéllyel, a hajó déli oldalán bejárati előcsarnokkal bővítették. Nem egyértelmű a nyugati torony és az északi oldalon kapcsolódó sekrestye és csontház építési ideje. Végül a XV. században, vagy a XVI. század elején a hajót két oszlop beiktatásával kéthajóssá alakították át. A templomot és temetőjét 1552-ig, Veszprém első török ostromáig folyamatosan használták, ekkor elpusztult. A romokat először Rhé Gyula régész találta meg, azonosította és tárta fel 1929-193 l-ben. Kralovánszky Alán régész és Ery Kinga antropológus 1978-ban végeztek itt hitelesítő ásatást. (Irodalom: Békefi Rémig 1907, 56.; Rhé Gyula 1930; Korompay György 1956, 115-116.; Koppány Tibor 1963, 109. nr. 59.; Koppány Tibor 1967, 146-147. nr. 176/4.; MRT 2. 1969, 236. 51/8. lelőhely; Éry Kinga 1982, 87-118.; Kralovánszky Alán 1984, 195.; Guzsik Tamás 1979, 24. nr. 108.; Kralovánszky Alán 1990, 71., 71. Fig. 15.; Kralovánszky Alán 1991, 109.; Rainer Pál 2000/a, 16., ábrával; Rainer Pál 2000/b, 15-65.) i: Rainer Pál 200J)/b, 45. 10. ábra)