Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)

A VESZPRÉMI PÜSPÖKI SZÉKHELY

A VESZPRÉMI EGYHAZAK VESZPRÉM, SZT. MIHÁLYSZÉKESEGYHÁZ A veszprémi püspökség székesegyházát az első ezredforduló táján Gizella királyné alapította. Ettől kezdve hagyományosan Magyarország királynéi voltak altegyurai, akiknek egykor trónszéke állott a templom szentélyében. Ünnepélyes alkalmakkor innét hallgathatták a szentmisét. A templomot számos átépítéssel, kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig folyamatosan használják. (1276-ban Csák Péter hadai dúlták fel, a török korban többször is elpusztult, 1704-ben Heister martalócai, 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg rabolta ki.) Bár a többszörös átépítések miatt csak kevéssé érzékelhető, mégis a mai Magyarország területén lévő püspöki székesegyházaink közül ebben maradt meg a legtöbb Árpád-kori részlet. Korai elrendezéséről meglehetősen bizonytalanok az ismereteink. Keletek, háromhajós, hosszházas, altemplomos, nyugati toronypáros püspöki templom lehetett. Főszemélye ívesen (?), mellékszentélyei (legalábbis kívül) eredetileg egyenesen záródtak. Hajóit hat-hat oszlop választotta el egymástól. Gótikus, sokszögzáródású, támpillérekkel megerősített főszentélyét és alatta lévő, megújított altemplomát egy 1380-as tűzvészt követően, 1400-ban szentelték fel. A késő középkorban a székesegyháznak számos oltáráról van tudomásunk. Északi oldalához a Szentlélek- és a Szt. György-kápolna, déli oldalához a Szt. László- és a Szt. Márton-kápolnák kapcsolódtak. 1630 után, a városba visszaköltöző székeskáptalan a székesegyház altemplomát használta. Barokk helyreállítása gr. Esterházy Imre veszprémi püspökhöz (1723-1725) kötődik. Mai neoromán külsejét Aigner Sándor építész tervei alapján 1907-1910 között kapta. Az 1970-es években Tóth Sándor művészettörténész ásatást és falkutatást végzett a templomban. Napjainkban Fülöp András régész kutatja. (Irodalom: Békefi Rémig 1907, 19-51.; Ádám Iván 1912; Rhé Gyula 1928, 231-234.; Korompay György 1956, 124-126., 128-129.; MRT 2. 1969, 227-230. 5l/la. lelőhely; Árpád-kori kőfaragványok 1978, 76-77. [Tóth Melinda összefoglalása]; Gutheil Jenő 1979, 58-66., 263-265.; Tóth Sándor 1963, 115-142.; Tóth Sándor 1964, 167-189.; Tóth Sándor 1967, 163-182.; Erdei Ferenc - Dercsényi Balázs 1982; Kralovánszky Alán 1984, 194.; Rainer Pál 2000/a, 8., ábrával; Tóth Sándor 2000/a) 1. fejedelmi-királyi vagy püspöki (?) palota 2. Szt. György-kápolna (972-997) 3. Szt. György-kápolna (XIII. sz.) 4. Székesegyház (XI-XIV. sz.) 5. Gótikus szentély (1380-1400 k.) 6. Falmaradvány (XI-XIII. sz.) 7. Szt. László és Szt. Márton kápolnák (XIII-XIV. sz. Veszprém, a székesegyház alaprajza. (Irodalom: Kralovánszky Alán 1990, 64. 7. ábra; Rainer Pál 2000/a, 8. oldal ábra)