Rainer Pál (szerk.): Veszprém megye egyházi élete a középkorban (Veszprém, 2009)

A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE

A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYE A veszprémi egyházmegye alapítására az első ezredforduló táján került sor, talán már Géza nagyfejedelem (972-997) uralma végén, de legkésőbb Szt. István király (997-1038) uralkodása kezdetén. Az esztergomi érsekség mellett hazánk egyik legelső egyházmegyéje. Egyes feltevések szerint, előzménye egy korábbi térítő püspökség ("a magyarok püspöke") lehetett, amely idővel székhelyhez és pontos területhez kötött megyéspüspökséggé alakult át. Az alapítás részleteit nem ismerjük. 1001-ben már biztosan létezett. Királyaink és királynéink birtok- és jövedelemadományaikkal századokra megteremtették az egyházmegye gazdasági alapjait is. Területének írásban való rögzítésére először 1009-ben került sor, aminek a Dunántúlon ekkor alapított további püspökségekkel (Győr, Pécs) való esetleges súrlódások elkerülése lehetett az oka. Területe eredetileg a Dunántúl mintegy egyharmadát magába foglalva, a Dunától a Dráván túlig, majd a zágrábi püspökség megalapításától (1092 körül) a Dráváig terjedt. Többmegyényi terület tartozott hozzá: Veszprém (veszprémi főesperesség), Zala (zalai főesperesség), Somogy (segesdi és somogyi főesperesség), Fejér (fehérvári főesperesség), Pilis (budai főesperesség). Viszont Veszprém megye egykori devecseri és pápai járása, valamint a zirci járás északi része 1777-ig a győri püspökséghez tartozott. A mai Veszprém megyének megfelelő területen a középkor végén mintegy 300 világi templomos hely és 20 kolostor létezett. THE DIOCESE OF VESZRPEM The diocese of Veszprém was established at around the turn of the first millennium, perhaps already at the end of the rule of Grand Prince Géza (972-997), but at the latest at the beginning of the reign of King St. Stephen (997-1038). Along with the archbishopric of Esztergom, it was one of the first dioceses in this country. According to certain conjectures, its predecessor may have been an earlier missionary bishopric ('the Bishop of the Hungarians'), which in time was transformed into a diocesan bishopric with a seat and a precise territory. The details of the foundation are not known. It was certainly in existence by 1001. With land and revenue grants, our kings and queens also laid the foundations for the economy of the diocese for centuries. The territory of the diocese was first defined in writing in 1009, the reason for which may have been the avoidance of possible conflicts with other bishoprics founded in Transdanubia at this time (Győr, Pécs). Incorporating around one third of Transdanubia, its territory extended from the Danube to beyond the Drava, than after the foundation of the diocese of Zagreb (cca. 1092) the border run along the Drava. A territory embracing several counties was included: Veszprém (the archdeaconry of Veszprém), Zala (the archdeaconry of Zala), Somogy (the archdeaconry of Segesd and Somogy), Fejér (the archdeaconry of Fehérvár) and Pilis (the archdeaconry of Buda). However, the former Veszprém county district of Devecser and Pápa belonged to the bishopric of Győr until 1777, as did the northern section of the district of Zirc. At the end of the Middle Ages, around 300 churches accessible to the laity and 20 monasteries were in existence on the territory corresponding to the present county of Veszprém.