S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

A térség magyar paraszti viseletei a XX. században

gári viseletekhez álltak közel. Legfeljebb a kötény jellemezte viselőjének a paraszti társadalomhoz való tartozását. A hagyományosnak mondható paraszti ujjasos viseletek elhagyása és polgári öltözetre való felcserélése ehhez az időszakhoz köthető folyamat kezdeteként értékelhető (30. kép, Kővágóörs, 31. kép, Borzavár, 32. kép, Kemeneshőgyész, 33. kép, Bakonybél, 34., kép Szentgál). A 19. század második feléből és a 20. század elejéről nagyszámú emlékanyagot őriz a Múzeum Néprajzi Gyűjteménye alsóruhákból. Az ingvállas viseletekhez még felvették az alsószoknyákat. A polgári típusú ruhák alatt azonban már hímzett, ujjatlan gyolcs inget, sifonból vagy gyolcsból varrt, vállpántos kombinét és hosszú szárú bugyit viseltek. Ezek a bugyik még kezdetben elől-hátul nyitottak voltak, majd gombokkal záródóak, amelyeket azután az 1910-es, 1920-as években a zárt nadrágok teljesen kiszorítottak. Mind a kombinékat, mind a bugyikat gyolcsból vagy sifonból varrták, fehér lyukhímzéssel, azsúrozással díszítették, amit később a gépi hímzés váltott fel. Azonos anyagból, azonos díszítéssel készültek a hálóréklik, amelyeket jeles alkalmakkor hordtak csak többnyire, így gyermekágyat fekve, betegség esetén vagy vendégségbe menve. Az 1930-as évek fényképanyaga alapján a következőket szűrhetjük le: a férfiak ruházatát döntően a pantallós öltözet jellemezte, megegyezően a városi divattal (35. kép, Kővágóőrs). Ugyanakkor létezett a csizma és a csizmanadrág, fehér ing, mellény, ujjas vi28. kép: Fürtös guba Szentgál — 1900-as évek eleje (repró: Róka Lajos) 29. kép: Rédei asszony kontytartóban és leszorító kendőben — 1935 (Nagy László felvétele)