S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Szlovák viseletek, öltözködési szokások

átöltöztek. Este ismét fehér blúzt vettek fel, többnyire zefírből valót rózsaszín karton szoknyával és fehér köténnyel. Ez volt a lányok báli ruhája, amelyhez kék posztó papucsot viseltek. A fehér mohi blúz alá ezen a napon felvették a lányok, menyecskék a hímzett pruszlikot fehér, halványlila, rózsaszín, vagy krémszínű alapon fekete mintás szoknyával, fehér köténnyel, fehér, vagy barna-kék mintás delén kendővel. Mindenszentekkor, halottak napján is a nagyobb ünnepekre szánt ruhát öltötték fel, életkortól függetlenül minden nő fekete gyászruhát. Temetésre ugyancsak fekete ruhát illett felvenni, minden alkalomra szövetből valót. Ünnepi viseletnek, gyászruhának számított a barna szövet is. A fiatal menyecskék és lányok szövet helyett szívesen vettek selymet. Ez is elfogadott volt. 2. A félünnepi ruhák is az ünnepi alkalmak rangsorát jelezték. Gyakorta alig különböztek anyagukban és színükben az ún. felkapó (főkapó) viseleti daraboktól. Külön csoportba sorolásukat viseleti alkalmuk indokolja: így félünnepi ruhaként kizárólag templomba menetelkor voltak csak használatosak. Vízkeresztkor (jan. 6.) kékfestő ruhában és tarka-kockás cérnakendőben mentek templomba. De festőből készült ruhát öltöttek jan. 23-án, Szentségimádáskor és a gyász végén, félgyászban is. Tarka ünnep volt Gyertyaszentelő (febr. 2.). világos delén blúzhoz vagy fehér alapon kék, sárga, zöld csíkos zefír blúzhoz rózsaszín, lila, esetleg piros selyemvagy szövet szoknyát, világos kötényt és fekete posztó- vagy bársony kendőt kötöttek. Ugyancsak ennek a napnak volt a ruha együttese a sötétbarna szövet szoknya, drapp négyzethálós létocskával, ugyanilyen mintájú szövet kendővel és fekete köténnyel. Mivel Gyümölcsoltó Boldogasszony napja már böjtbe esett, ekkor világos ruhát felvenni nem illett. A templomba kékfestőbe és sötét kendőbe mentek, vagy a barna alapszínű gyertyaszentelői összeállításban. Fehérvasárnap a lányok és menyecskék fehér blúzt, szoknyát, fehér kötényt, vagy fehér blúzt, világos-tarka karton szoknyát és fehér kötényt, az asszonyok pedig pepita szövet ruhát, fekete kötényt és kendőt, vagy sötétkék lyster szoknyát, ugyanilyen réklit, fekete kötényt, világos selyem kendőt vettek fel. Keresztjáró napokon (áldozócsütörtök előtti három nap) tarka mintás karton blúzba és szoknyába, világos rózsás delén kendőbe és fehér köténybe öltöztek. Ugyanez volt viseletük búzaszent élőkor is. Szentháromság vasárnapján (Űrnapja után 10 nappal) úgy öltöztek, ahogy az évközi vasárnapokon. Utóbbiakat is csak félünnepi viselet illette meg. Delén, karton, vagy selyem ruhát öltöttek, a színe nem volt meghatározott, kivéve, ha a vasárnap böjtre esett: akkor sötét színűt, többnyire csak kékfestőt vehettek fel. Nagyboldogasszonykor világos selyem ruhát, vagy kék-barna mintás szövetet, világos kendőt, fekete kötényt, Kisasszony napján pedig a csatkai búcsúra menet ún. utazó tarkát öltöttek: rózsaszín, vagy lila karton szoknyát, világos zefír blúzt, sötétkék ún. konyhakötényt és világos delén kendőt. Az öregek pedig azt