Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

NAGY SÁNDOR Nagy Sándor (1869—1950), a Veszprém megyei Németbányán született művész a magyar szecesszióban jelen­tős szerepet játszó gödöllői iskolának volt vezéregyénisége. Elemi iskoláit Veszprémben végezte, s hazai majd római és párizsi tanulóévei során is hazajárt ide családjához. 1900-ban házasságkötése után is itt telepedett le, s Veszprémben élt 1907-ig. Veszprémi évei alatt sokféle műfajban alkotott: iparművészeti (bőr, fa, textil) munkái mellett sikert és hírnevet hoztak neki új szellemben készített könyvillusztrációi és újságokban megje­lent, kiállításokon szereplő grafikái, táblaképei. A veszprémi múzeum gyűjteménye arcképek és grafikák mel­lett a Petőfi Színházhoz készített sgraffitojának nagyméretű kartonjával is dicsekedhet. GK [207] Nagy Sándor: Férfiportré (dr. Illés Dezső), /900. A finom rajzú pasztell Illés Dezső ügyvédet, a veszprémi takarékpénztár ügyészét ábrázolja, aki Nagy Sándor baráti köréhez tartozott Veszprémben, az orvos Pillitz Pál mellett. Illés Dezső ismert volt kifinomult ízléséről, művészpártolásáról a század eleji Veszprémben. A mohazöld háttér előtt oldalról felénk forduló, jobb válla fölött ránk tekintő komoly férfiarcot ábrá­zol a művész. Csöndet, figyelmet áraszt a sötét tónusú arckép. Baráti kapcso­latra utal a kép ajánlása: „Dezsőnek Sándor 1900". A kép egy különlegességére csak most, a mű tisztításakor és átkerctezésekor derült fény: hátlapján két tíz év körüli fiúcskát ábrázoló krétarajz látható. A székben ülő és az arra jobb kezével támaszkodó, álló kisgyerek komoly tekintettel szembenéz velünk. A művész a rajz befejezetlensége ellenére is egyensúlyban tartja a sötét-világos felületeket. A néhány vonallal megrajzolt fiúarcok hallatlanul finom, érzé­keny jellemrajzok, Nagy Sándor kiváló portreista képességét mutatják. KGy 91.8.1 / a: papír, pasztell / h: 34,5 cm / sz: 26 cm / vö. GELLER K. 1978; GÉCZI J. ­GOPCSA K. 1999; GELLER K. - KESERŰ K. 1987.

Next

/
Oldalképek
Tartalom