Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

„VÉLETLEN" MŰTÁRGY-GYARAPODÁSOK Takácsi suba eredeti helyén, az ajtó mögötti fogason lógva. Róka Lajos felvétele, 1982. DT 9300 Minden tárgynak megvan a saját élete, sorsa, története, amely mögött többnyire személyek, közösségek életének mozzanatai sejlenek fel. Maguk a tárgyak nem egy esetben kalandos körülmények között jutottak el létüknek utolsó állomásához. A Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteménye több olyan műtárgyat is birtokol, amelyekre nem egyszerű módon bukkant rá a muzeológus. Különösen érdekes az alábbi három, különböző típusú, eltérő rendeltetésű tárgy múzeumba kerülésének útja. Mindhárom közös vonása csupán csak az, hogy műtárgyak közé jutásuk nem mondható mindennapinak. Valójában a véletlennek köszönhetően vannak ma a Néprajzi Gyűjteményben. SLE A TAKÁCSI SUBA A suba egy Takácsiba való takácsmester, egy paraszt-iparos házából származik. Ott lógott a szobaajtó mögött, észrevétlenül, füsttől szürkés-feketére színeződve. Éppen indulóban bukkantunk rá a hagyaték megvásárlása után, de még időben, így az eladásra került lakóházból a múzeumba kerülhetett a viseletnek ez a reprezentatív darabja. SLE [/79J Suba Bőr felsőruházat, válltányéros pápai szűcsmunka a 19. századból. Sárga-piros-zöld színű selyemfonallal hímzett, továbbá a csíkban elrendezett hímzések fölött barna-piros bőrrátéttel is díszített. Szakács József felmenői viselték. NGy 82.17.45 / a: birkabőr / h: 123 cm / bőség: 253 cm / szh: Takácsi / sző: S. Lackovits Emőke / szd: 1982 / vö. LACKOVITS E. 2001. 29, 36; KRESZ M. 1978.