Schleicher Vera - Tóth G. Péter (szerk.): Térjünk a tárgyra! (Veszprém, 2003)

A VETÉSI-KŐ Vetési Albert veszprémi püspök címeres oszlopfője a legkorábbi olyan magyarországi kőemlék, amelyen a felirat már reneszánsz jellegű betűkből áll (1467). RP [175] Köfaragvány, /467 Alul és felül hatszögletesre, négyszögletes alakúra kidolgozott faloszlopfő, Vetési Albert veszprémi püspök (1458-1486) címerével (karvaly) és feliratos szalaggal: „IN DEO FACIEMVS VIRTVTEM ALBERTVS EP(i)S(copus) W(espremiensis) ME FIERI rVSSIT 1467" (Istennel győzelmet aratunk. Albert veszprémi püspök állíttatott engem, 1467). Veszprém város tulajdona ltszn. / a: vörös márvány / h: 94 cm / sz: 90 cm / m: 45 cm / szh: Eredetileg a veszprémi püspöki székesegyház vagy a Szent Györgykápolna tartozéka lehetett. 1860-ban már a veszprémi vár északi mellvédjébe volt befalazva, ahonnét 1939-ben a plébánia előtti kis parkba, majd innét 1985-ben a múzeumba került. / RÖMER F. 1860. 191; ÉRI I. 1982. I. ANDRÁS KIRÁLY IDÉZŐPECSÉTJE Aki előtt a poroszló I. András király (1046—1060) billogát felmutatta, az felismervén az ércpecséten a király képét, tudta, meg kell jelennie a törvénykező uralkodó előtt. I. András idézőpecsétjének egy másik példányát, amely Mélykúton (Bács-Kiskun m.) került elő, a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. RP [176] Idézöpecsét, 1046-1060 I. András király törvénybe idéző pecsétje (billoga), a király trónuson ülő, koronás, jobbjában jogart, baljában országalmát tartó alakjával. Körirata: „ANDREAS DEI GRACIA VNGARIORVM REX" (András Isten kegyelméből a magyarok királya). RGy 66.142.1 / a: bronz / á: 6 cm / v: 0,2-0,3 cm / szh: Huth Miklós nemesszalóki tanító ajándéka / sző: Laczkó Dezső / szd: 1911. augusztus 6. /JAKUBOVICH E. 1933; LOVAG Zs. 1990.