Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Szőcsné Gazda Enikő: A nő alakja a XVIII-XIX. századi erdélyi prédikáció-irodalomban

SZŐCSNÉ GAZDA ENIKŐ A nő alakja a XVIII-XIX. századi erdélyi prédikáció-irodalomban A holisztikus felfogás szerint a kultúra olyan rendszer, amely kiterjed a mindennapi életet és a viselkedést irányító mintákra (patterns), a szimbólumokra és az emberek által formált tárgyakra (artifacts) egyaránt. Eszerint az erkölcs a patterns fogalomhoz kapcsolható. Vagyis a kultúra alapeleme, a társadalom egyik mozgatórugója olyan felszín alatt rejlő minta, amely az emberek viselkedését és cselekedeteit, de feltételesen a szimbólumalkotási és tárgyválasztási tevékenységét is irányítja. Az erkölcsi rendszer befolyásolja az egész életmódot, és hatással van a társadalom belső működésére is. Az erkölcsi konglomerátumban különböző alaptípusok ötvöződnek, amelyeknek működését a társadalmi elvárások, valamint vallási modellek befolyásolják. A társadalom változása kihat az erkölcsi rendszer változására is. Alasdair Maclntyre, a híres erkölcsfilozófus ezt szemléltetve külön tárgyalta a hősi társadalmak, az athéniek, a középkori és reneszánsz, valamint a felvilágosult ember erényét. Szerinte az erkölcskutatók tragédiája, hogy foszlányokból kell megragadniuk az egészet.

1 Maclntyre aggályai érvényesek a magyar kutatásra is, ahol Jávor Katán,

2 Balázs Kovács Sándoron,

3 Veres Lászlón,

4 Tárkány Szűcs Ernőn,

5 Nagy Olgán'

1 kívül alig foglalkoztak a nép erkölcsével és az ettől függő magatartásformákkal. Az erkölcsi rendszer szorosan kapcsolódik a vallási rendszerhez és a világi törvényekhez, így a magatartásminták átalakulása az előbbiek módosulásától is függ. De a visszahatás is vizsgálható: egy régóta munkáló minta automatizmussá válva rituálisan visszatérhet a mindennapokban, a vallási és jogi rendszerben. Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a protestáns prédikációirodalomban milyen kép él a nőkről. Milyen elvárások voltak velük szemben, milyen feladatköröket és tulajdonságokat kötöttek hozzájuk az erdélyi papok. Kutatásaimat nemrég kezdtem el, jórészt Lackovits Emőke köszöntése kedvéért. így nem tekintettem át a teljes fennmaradt prédikációirodalmat, csupán a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárában őrzött prédikációk nagy részét. A reformáció korában az anyanyelvű prédikáció meghonosodása forradalmi hatású volt. A XVIII. századra az egyházi szónoklatnak már nem kellett a hitvita eszközeivel élnie. Ekkorra a protestáns vallások élettere megerősödött. Bár a XVIII. század elején az ellenreformáció még élt, a prédikáció emberközelibb maradt. A protestáns prédikáció a bibliai textusokból azt emelte ki, amellyel a mindennapi életet értelmezni lehetett. A prédikáció a kor egyik legnépszerűbb olvasmánya volt. A szűk olvasóréteg Erdélyben ezidőtájt nem sokat tudott a szépirodalomról. A kegyességi mozgalmaknak köszönhetően inkább a Bibliát, a „kegyes" könyveket forgatták. Bethlen Kata önéletírásából, valamint 1 Maclntyre 1999. 2 Jávor 2000. 3 Balázs Kovács 1996. 4 Veres 1984. 5 Tárkány Szűcs 1981. 6 Nagy 1989.