Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Pilipkó Erzsébet: Görög katolikus és református felekezetek együttélése a Kárpátalján

PILIPKÓ ERZSÉBET Görög katolikus és református felekezetek együttélése Kárpátalján „Aki igazán mélyen önmaga tud lenni, az mindenkivel testvér." (Babits Mihály) A kárpátaljai magyarság eltérő vallási megoszlásban és felekezeti hovatartozásban éli mindennapjait. Többsége, kb. 70%-a református,

1 a megmaradt 30%-a fele-fele arányban római és görög katolikus vallású.

2 Ugyanakkor az 1990-es évek politikai változásainak eredményeként előfordulnak szórvány ortodox magyar közösségek is.

3 „Görög katolikus kép" a református értékrendben Görög katolikusok és reformátusok évszázadok óta élnek egymás mellett a Kárpátmedence északkeleti részén. Ennek az egymás mellett élésnek a hétköznapjairól kevés adatunk van. 1943-ban az Ugocsai Kutatótábor résztvevői készítettek jegyzeteket a tiszaháti községek népéletéről. A felekezetek viszonyára vonatkozóan a következőket jegyezték fel: „Péterfalván a vallási hovatartozás nagyobb társadalmi különbséget jelent a vagyoni különbségnél. A lakosság 2/3-át képező nemesi származású reformátusok jóval előkelőbbnek tartják magukat akár a római katolikusoknál, akár a görög katolikusoknál, akik csak kéthárom nemzedéke élnek a faluban. Vagyonilag is van némi különbség közöttük, az is igaz, hogy a reformátusok is szegények, 76%-uknak nincs még öt hold földje sem, de a görög, illetve római katolikusok azonban még szegényebbek. Csupán egyik gazdának van 5 holdnál több földje, 5 holdon aluli törpebirtoka is csak a görög katolikusok 13 %-ának van. Legnagyobb részük teljesen nincstelen, napszámos szegényember. A »nagygazdäk« és a 1 Közismert az a mondás, miszerint „ Kárpátalján nem minden magyar ember református, de minden református ember magyar." Józan 1989. 12. Bár a kárpátaljai magyarság körében a református vallás a legelterjedtebb, az utóbbi évtizedben ez a megállapítás már elveszítette valóságtartalmát, ugyanis több ruszin református egyházközségről is tudunk. Ungváron egy 100-120 főt számláló gyülekezetnek a helyi lelkész a városi templomban rendszeresen ruszin nyelvű istentiszteletet tart. Ruszin nyelvű énekeskönyveik is vannak. Perecsenyben és Nagybereznán ruszin református imaház található, A vizsgálatok alapján az derül ki, hogy ez a ruszin reformátusság, a vegyes felekezetű házasságokból „nőtte ki magát" (Gyűjtés 2003). Barna Gábor azt írja, bár a Kárpát-medencében a református vallás történetileg és etnikailag szorosan kötődik a magyarsághoz - szlovákiai terepkutatásai alapján (ld. szlovák nyelvű reformátusok!) azonban azt a véleményt fogalmazta meg, hogy „a református vallás és egyház gy etnikumhoz és nyelvhez nem kötődő keresztény értékrend hordozója lett". Barna 1996. 215. 2 Ezek az arányok természetesen csupán becsléseken alapulnak, ugyanis a 2001. évi ukrajnai népszámlálás - a korábbi szovjet gyakorlatot követve - a felekezeti hovatartozásra nem kérdezett rá. így a közölt adatok egyházi személyiségek és más szerzők megállapításait jelenítik meg. Ortutay Elemér görög katolikus teológus doktor 28 ezer görög katolikusról beszél. Ortutay 1993. 66. 3 L.Pilipkó 2001; 2002.