Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Bartha Elek: „Velem folytatódik az idő..." Templomszéki jogok két bodrogközi református gyülekezetben

BARTHA ELEK „Velem folytatódik az idő..." Templomszéki jogok két bodrogközi református gyülekezetben 1 Kistárkány és Nagytárkány a Felső-Bodrogköz délkeleti szegletében, a mai Szlovákia területén, a Tőketerebesi járásban, a szlovák-magyar államhatár mentén fekvő, szomszédos, napjainkra egybeépült magyar települések. Lakosságuk református, római és görög katoli­kus, evangélikus, de más felekezetek is jelen vannak a két faluban. Kistárkány inkább refor­mátus, Nagytárkány inkább katolikus. A felekezeti együttélés mindennapjait a reformáció óta élik a gyülekezeti közösségek tagjai. 2005 tavaszán a terepen kutatást végző egyetemi hallgatók templomhasználatra vonat­kozó kérdésére egy kistárkányi asszony a következő választ adta: „Nincs úgy, mint régen, hogy például, mikor én idekerültem '66-ban, akkor még megvolt, hogy ki lehet az első székben, hogy az ő nagyapja az első széket vette meg, és nem valami jó szemmel nézték, ha oda valaki beült egyszer, az, akinek a negyedik sorban volt a helye. És akkor [...] is nekem muszáj volt, az esperes úr megkövetelte, hogy mindenki a helyén üljön, meg is szólították, ha nem jó helyen ült. Most már ez valahogy olyan egységes lett, ahol van üres szék, oda ül­nek [...]. Régen az úgy volt, hogy megvásároltak egy helyet, és akkor most már nincsen meg, hogy egyházadót te fizetel ezer koronát [...], akkor te mehetsz az első sorba, második sorra ötszáz koronát, harmadikra [...] és ez így ment. Most már, hogy esik jól, oda ül. [...] Még talán a férfiaknál megmaradt az, hogy a férjem is, ahol a nagyapám ült, én meg odamegyek, és akkor úgy érzem, velem folytatódik az idő, a dédapám, meg a nagyapjaim. Valahogy él benne a régi idő." A jelenlegi református templom 1772-ben épült. Torony az ismert körülmények között abban az időben nem épülhetett hozzá, erre csak évtizedekkel később került sor. 2 1885-ben a meglévő harang mellé egy nagyobbat készíttettek, amelyre a következő felirat került: „A kis és nagytárkányi ref. hívek ajánlatából öntetett 1885-ben". 3 A kistárkányi templomot a helyi és a nagytárkányi gyülekezet közösen használta. A nagytárkányi reformátusok napjainkig is a kistárkányi templombajárnak istentisztelet­re. A templom fenntartásához a nagytárkányiak hagyományosan a költségek, terhek egy­harmadával járultak hozzá. Ennek fejében a templomban bizonyos jogok, székek illették meg őket. Országszerte ismert, hogy a református templomokban - más felekezeteknél is - az ülésrend évszázados hagyományok szerint alakult. Nem volt az másként Kistárkány református templomában sem. Itt azonban a XX. század első felében a körülmények úgy alakultak, hogy a hagyományos templomi ülésrend a gyülekezetek életének főszereplőjévé lépett elő. 1 A kutatás az MTA DE Néprajzi Kutatócsoport programja keretében, az OTKA T 032093 támogatásával valósult meg. 2 Kistárkány múltja és jelene. Kistárkány, 2004. 29. Más források ettől némileg eltérnek. 3 Kun István Loránd: A kistárkányi egyházvidék vallásos élete és szokásai. (Szakdolgozat a II. lelkipásztor képesítő vizsgára) Kistárkány, 1943. SRKAtFsz. Kt. 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom