Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Juhász Katalin: Ó szent víz... A szentkúti rituális mosakodás

ségekre „specializálódott" és „univerzális" gyógyhatásúnak tartott vizek. A mátraverebélyi ez utóbbiak közé tartozik. A kegyhelyre érkező zarándokok a népi vallásos hagyomány által megszabott módon és sorrendben keresik fel a kegyhely különböző pontjait. Megfigyelhető a központilag, a szervezők által szabályozott napirend: az istentiszteletek, a körmenet és az esetleges egyéb programok időpontjai. Ehhez alkalmazkodva alakulnak ki azután a lokális hagyományokat is tükröző egyéni napirendek. Ezek a következőkből állnak:

11 - a kegykép vagy szobor köszöntése csoportos imákkal, énekléssel; - kálváriajárás; - gyónás; - szentmise, szentáldozás; - körmenet; - a kisebb szakrális objektumok felkeresése: kápolnák, kereszt; - a szent források és a szentkút felkeresése; - zöld növények gyűjtése (mágikus célokra); - „piknik" étkezés a magukkal hozott csomagból a fűre leterített plédeken; - búcsúvásár: búcsúfia vásárlása; - litánia; - búcsú a kegyhelytől a beköszöntéshez hasonló formában. Régebben, amikor a kegyhelyre gyalogosan zarándokoltak, már a búcsú előtti napon este megérkeztek a csoportok, így a fentiek kiegészültek a templomban való esti, éjszakai és hajnali ájtatosságokkal és alvással.

12 Az itt felsorolt cselekmények, és ezek helyszínei alapvetően a „szakrális" vagy a profán szférába sorolhatók. Szakrális tér például a kegytemplom vagy a kápolna, profán tér a búcsúvásár vagy az étkezés helye. Ugyanakkor például a szentkút esetében a szakrális és profán elemek keveredését tapasztalhatjuk, s ez, mint majd látni fogjuk, tükröződik az itt megfigyelhető viselkedésben és egyéb jelekben is. A továbbiakban a Mátraverebély-Szentkúton végzett adatgyűjtésem eredményeit mutatom be. A búcsúi mosakodás közvetlenül megfigyelhető szokáseseményét kommunikációs eseménynek tekintve, az annak realizálásában döntő szerepet játszó kódokat

13 írom le részletesebben a továbbiakban. A kód jelek és szimbólumok olyan rendszere, amely egyszerre egy vagy több csatornán keresztül valamilyen információt közvetít a befogadó számára.

14 A szokásesemény generálásában szerepet játszó kódok csatornáinak rendszerét a következő séma szerint képzelhetjük el

15 (7. kép). 11 Tüskés 1993. 12 Mohay 1996. 36-37. 13 Vö. Niedermüller 1981. 178-184. 14 Vasas 1994. 10. 15 A sémát Niedermüller 1981. 184. és Vasas 1994. 11. alapján kisebb módosításokkal állítottam össze. Niedermüller a kódokat alapvetően verbálisakra és nem verbálisakra osztja, míg Vasas ezeken kívül még egy csoportot, a zenei kódok csoportját teszi ezek mellé. Én ezt az ellentmondást feloldandó egyszerűen audiális és vizuális csatornákon közvetítettként különböztettem meg. Ezen kívül még az érintés, szaglás, ízlelés által közvetített kódokat is el tudok képzelni. Vasas a zenei kódokat népdalokra és hangszeres zenére osztja. Én a zenei kódok közé sorolom az összes audiális csatornán közvetített nem verbális kódot, tehát a különböző zajokat is. Még egy apró kiegészítést szükségesnek tartottam Vasashoz képest: a zenei kódok közé sorolt énekelt zene szövege már a költői verbális kódokhoz tartozik, és csupán a dallam a zenei része.