Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

H. Csukás Györgyi: A piarista kusztodiátus építkezései Dörgicsén

zések idején Dörgicse határában téglaégető is működött. Az építkezéseket a kusztodiátus elsősorban nagyvázsonyi kőművesekkel, ácsokkal végeztette.

17 Jellemző az épületek rendszeres javítása, a már elavult építmények más funkcióban való további hasznosítása. Minden építkezést, javítást előzetes tervezés alapján, a kormányzó tudtával és beleegyezésével végeztek, ennek köszönhető az épületek építéstörténetének tisztázására alkalmas gazdag forrásanyag. A nagyméretű gazdasági épületek, a XIX. század végén kiépülő alsó-major többlakásos cselédháza már méretükben, alaprajzukban, épületszerkezeteikben is eltértek a paraszti, kuriális építkezéstől. A XIX. század végétől az uradalom számos épületét eladta, ezek eredetére, történetére ma már gyakran csak az uradalmi iratok adnak felvilágosítást.

18 Fentiek is mutatják, hogy a vizsgált falvak paraszti, kuriális és uradalmi építészete szorosan összefonódott, a mai jellegzetes településképet együttesen alakították ki. A falvak történetileg kialakult jellegzetes településformáját is akkor érthetjük csak meg, ha tekintetbe vesszük az uradalommal különböző viszonyban álló, különféle társadalmi, jogi státusú lakóit, így Alsó-Dörgicse esetében a kuriális zsellérek és a jobbágytelken élő nemesek, árendások jelentős számát. Nem hagyható figyelmen kívül a piarista rendnek az a megengedő magatartása sem, amellyel lehetővé tette, vagy legalábbis nem akadályozta a telkek megosztását, ami Alsó-Dörgicse esetében különösen szembetűnő.

19 A falu déli részének sikátorokkal, közökkel szabdalt, halmazos beépítésű részén szabálytalan, parányi telkeken épült házak jól mutatják egy-egy család elszaporodását.

20 A fehérvári, majd 1807-től a piarista kusztodiátus birtokát képező falvak alaposabb megismeréséhez még sok forrást rejteget a rendi levéltár, amelyek teljesebb feltárását a jövőben szeretném folytatni.

21 17 Szentiványi 1943. 367; H. Csukás 1991. 169-176. 18 Szentiványi 1943. 136-141. 19 Szentiványi 1943. 128. 20 Különösen jól követhető a telkek osztódása a Csabi nemzetség sikátorokkal tagolt települési tömbjében a falu déli részén. 21 A kutatást Vargha Lászlónak az 1940-es, 1950-es években végzett balatonakaii kutatásainak, felméréseinek feldolgozásával szeretném összekötni.