Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Bárth János: Gyimeslok egyházi önállósodása 1853-ban

BARTH JÁNOS Gyimeslok egyházi önállósodása 1853-ban A gyimesi patakvölgyekben szétszórtan letelepedő, erdőket irtó,

1 kaszálókat teremtő XVIII. századi csángók lelki gondozásáról az 1780-as évek előtt valószínűleg alkalmanként a csíksomlyai és a kantai ferencesek gondoskodtak. 1786 és 1805 között az első gyimesi lelkipásztorok: Windek Henrik (1786-1790), Stinber Anicet (1790-1792), Molitor Ferdinánd (1792-1805) ugyancsak a minorita, illetve a salvatoriánus ferencesek közül kerültek ki. Az első gyimesi római katolikus templomot, amely ma kontumáci templom néven, Szűz Mária menybemenetele tiszteletére szentelve, magányosan áll Erdély ezer éves keleti határa közelében, a magyar királyi kincstár építtette 1782-ben a gyimesi határállomás katonái, vámtisztjei, állami alkalmazottai, hivatalnokai számára. 1785-től állandó papja is volt, tehát önálló lelkészség központjának számított. A kegyúri feladatokat ellátó kincstár hivatalnokai a XIX. században sokszor hangsúlyozták, hogy a határszéli kis templomot annak idején nem a csángóknak, hanem a határállomás különböző rendű és rangú tisztviselőinek építtették. A hegyi tanyákban szétszórtan élő csángóság természetes módon igénybe vette a határállomás alkalmazottainak emeltetett, viszonylag közeli római katolikus templomot, és a templom közelébe telepített pap lelki szolgálatát. Idő múlásával a határállomás szerepe alábbszállt, a csángók viszont fölöttébb elszaporodtak. 1823-ban, a gyimesi plébánia vizitációja alkalmával, a gyimesi egyházközség „Máter"-nek nevezhető templom körüli részén, vagyis a határállomás táján 45 főt vettek számba, akik eredetüket, munkájukat tekintve jobbára a határállomáshoz, a kontumácia néven emlegetett vesztegzárhoz kötődtek. Ugyanakkor a filiaként megnevezett, csángók által lakott Lok és Bükk területén 605 római katolikus lélek élt.

2 A 650 fős római katolikus gyimesi népesség óriási többsége csángó volt tehát, ami azt jelentette, hogy a négy évtizeddel korábban a határtisztviselők számára épített templom 1823-ra gyakorlatilag a csángók temploma lett. A XIX. század közepe előtt, amikor csak egy egyházközsége volt az egész Gyimesnek, a kontumáci templomot és megyéjét, vagyis egyházközségét leggyakrabban a Gyimes, CsíkGyimes névvel illették a hivatalos iratokban. Filiaként Bükk és Lok néven hozzátartozott az a hatalmas erdős hegyi terület, amelyen ma, a XXI. század elején három egyházközség: a gyimesbükki, a gyimesközéploki és a gyimesfelsőloki osztozik. Az 1823 és 1853 közötti harminc esztendőben továbbra is nagy tempóban szaporodott a gyimesi patakvölgyek népessége. 1853-ban Gyimeslok megyebírája úgy vélekedett, hogy Gyimeslokon, vagyis Középlok és Felsőlok területén együttvéve kb. 2000 ember lakik 300 gazda háztartásában. A bükki gazdák számát 90-re becsülte.

3 A gyimesi népesség szaporodását jól tükrözik a XIX. század közepén végzett erdélyi népszámlálások. Alább egy-egy táblázatban foglalom össze az 1850. évi és az 1857. évi erdélyi népszámlálás legfontosabb gyimesi adatait. A helységek nevét úgy használom, ahogy 1 Barth 2005. - Barth 2006. 2 Gyimesbükki Plébánia Irattára. História Domus melléklete. 1823. évi gyimesi Visitatio Canonica. VIII. Ismerteti: Bárth 2003. 5. 3 Gyulafehérvári Érseki Levéltár (a továbbiakban: GYÉL.) PHI. 1853/32/108.