Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Bődi Erzsébet: A szatmári svábok kötődése lakóhelyükhöz

Korunkban a sváb települések közül a Nagyváradot Nagykárollyal összekötő országút mentén található kb. 1 600 lakosú Mezőpetri több szempontból is a szatmári svábság reprezentáns faluja, települése kíván lenni. Először ott indították el a faluturizmust. Tíz olyan, hagyományos sváb építkezési stílust megőrző családi házat jelöltek ki, amiket a tulajdonosok alkalmasakká tettek vendégfogadásra. A szatmári sváb falusi hangulatot árasztó szállásfoglaláson túl a szatmári életmódba is betekinthetnek a vendégek. Megkóstolhatják a hagyományos sváb ételeket (strudli, nudli, csöröge, sváb sonka, kolbász),

9 az ottani házikenyeret. Részt vehetnek pincelátogatásokkal összekötött borkóstolásban, bográcsozásban. Ha igényelik, akkor sváb disznótort is beiktatnak a programba. Mezőpetri önkormányzata fenntart egy tájházat, amit a sváb parasztgazdaság, háztartás múltat idéző bútoraival, tárgyaival, eszközeivel és egyéb kellékeivel rendeztek be. A svábok etnikai identitásának önmeghatározásához és demonstrálásához nagyon fontos intézménnyé vált ez a falumúzeum, az ottani helytörténeti gyűjtemény. A helybeli lakosok maguk szembesülnek egy helyen, egy időben a múltjukkal, a saját dolgaikkal, míg a kívülrőljött látogatók rögtön észreveszik a jellegzetességet, a sajátos vonásokat, a másféleséget. Mindezeket a különlegességeket ezután hozzáillesztik az ott élő emberek életmódjához, kultúrájához. Mezőpetri központi részén, egy kis parkosított részben helyezték el Vonház István (1881-1945) nyelvész, történész emlékoszlopát. A mezőpetri születésű Vonház István írásaiban

10 örökítette meg a svábok betelepítésének történetét Szatmár megyébe. Egyik művét újra kiadták. Ez a könyv nagyon sok sváb családnál megvan, könyvtárakban, iskolákban több példányban is. Vonház István családnevekre lebontva tisztázta az elődök származását és a betelepülés történéseit. Az idevonatkozó történelmi tudat fennmaradásában könyve alapvető szerepet tölt be. A szatmári tájon a sváb falvak legfőbb jellegzetessége a település fölé magasra nyúló, egy vagy kettős tornyú monumentális építményű templom. A svábok rendszeresen templomba járó, hívő római katolikusok. Legnagyobb templom pl. a kaplonyi, a nagymajtényi nemcsak a település látképét határozza meg. A szatmári síkság széles horizontjából ezek a kiemelkedő tornyok messziről ékesítik a tájat is. A templomok tiszta belseje nyugalmat sugall. Látszik, hogy van rendeltetésük. Ez az a hely, mely még képes vonzó emléket hagyni az emberekben valamiképpen olyan egyszerűséggel, mint ahogyan Dobos Johanna és Hajnalka verses sorokba írta: „Feledni nem lehet a templomnak képét, Hol először láttuk összekulcsolódni Nagyanyáink megfáradt kezét S megtanultunk tőlük imádkozni. "" 9 Bődi2006. 10 Vonház 1931; 1997. 11 Gúzs (szerk.) 2005. 17.