Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Bődi Erzsébet: A szatmári svábok kötődése lakóhelyükhöz

I. kép. Szatmár vármegye a XVIII. század végén építettek ki formális és informális úton. Egymás után szervezték az együvé tartozás érzését erősítő közösségi összejöveteleket. Jelenleg mind a 31 település törekszik arra, hogy valamilyen címzett tartalmú falunapot tartson, ahová meghívják a szomszédos - mindegy, ha más országhoz tartozó, - sváb nemzetiségű falvak lakosait, és rajtuk kívül minden más érdeklődőt is. Ilyen pl. a Strudli fesztivál, amit évente egyszer felváltva rendez Mérk és Vállaj, a Csanálosi Új Kenyér Ünnepe, a Fényi Napok Mezőfényen stb. A svábok körében erős az összetartás igénye, ezért évről évre fokozatosan egyre népszerűbbekké válnak ezek a rendezvények.

7 A svábok lakta szatmári táj az Alföld keleti pereme. Síkvidék, gabonatermesztésre kiválóan alkalmas un. aranykalászos rónaság. A Károlyiak szerették volna, ha Erdődtől keletre a Bükk-hegység felé és Józsefházától szintén keletebbre Szinérváralja irányában erdőirtásokkal tették volna termővé a földet, de a sváb betelepülők azt nem vállalták még kedvező feltételek mellett sem. Pl. Nagymadarászon az ellen tiltakoztak, hogy a szántóföldjeiket úgy növeljék, hogy erdőt kelljen irtani.

8 Nyugat felől a nyírségi homokhát is benyúlik a svábok lakta körzetbe. Legfőképpen Szaniszlót, Csomaközt és Mezőfényt érinti, amit a határ művelésében, hasznosításában észre lehet venni. Ezen falvak határában több a felszán7 A Szatmár Megyei Svábok Szervezete minden évben megtartja a svábok találkozóját vagy a romániai Szatmár megyében, vagy valahol Németországban. Az elhurcoltak emlékére rendezett ünnepeket kölcsönösen látogatják. 8 1808-ból származó panaszos levél: A madarászi örökös gazdák közönségének folyamodványa az uradalmi mérnökhöz. Vö. Vonház 1997. 524.