Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Gergely Katalin: A népviselet jelene és kutatásának néhány kérdése

esetében milyen irányba és arányba befolyásolják ezek a hatások egy-egy falu, közösség Öltözködési kultúrájának egészét? Másfajta jelenség a táncház, és az ebből kinőtt mozgalom. Ebben az esetben a hagyományokat megismerni és megtartani szándékozó összejövetelek során a passzív nézőkből aktív résztvevőkké válik a közönség, megismerve egy-egy hagyományos zene és tánckultúrát, amelyeket nemritkán határon túli területekről gyűjtöttek az előadók.

12 A táncházmozgalom sok esetben elvezette az embereket az igazi forráshoz is, így nemcsak áttételesen találkozhattak az élő néphagyománnyal, népviselettel. A budapesti táncházas rendezvényeken az előadók és a közönség is gyakran hagyományos öltözetben, mezőségi, széki vagy más erdélyi terület jellemző viseletében jelenik meg, amely ebbe a közegbe természetesen illeszkedik bele, és nem jelmezként hat. Ide sorolhatjuk az évente megrendezett csángó bált is, amelyen a résztvevő csángók - táncosok és zenészek - hagyományos viselete mellett a közönség nagy része is csángó viseletet, vagy legalább egy-egy jellemző ruhadarabot ölt magára, az azonosulni akarás külső kifejezéseként. Újabb jelenségként figyelhetjük meg a népviselet és a turizmus kapcsolatát. Az egész világon egyre nagyobb teret kap a falusi turizmus, amelynek egyik fő vonzereje az egyes nemzeti karaktereket megjelenítő vendéglátás. Hazánkban az egyes népszokások felújítása, mint pl. a busójárás, a farsangi népszokások, vagy az egyházi ünnepkörhöz tartozó búcsúk, pl. a csíksomlyói búcsú vagy az egyes hagyományőrző tájak, falvak lakodalmi szokásait „előadni" külföldi vendégeknek, mind az idegenforgalom által is felkarolt programok.

13 Ezekhez a turisztikailag vonzó programokhoz legtöbb esetben hozzátartozik, hogy a résztvevők minél színesebb, cifrább népviselettel tegyék hangulatosabbá az előadott eseményt. Általánosan elmondhatjuk, hogy még a részben viseletes falvak esetében is az ilyen rendezvényeken viselt öltözetek jelmezek, tudatosan az igényeknek megfelelően a turisztikai eseményre készülnek, színesebbek, cifrábbak az alkalomhoz hagyományosan illő viseletnél. Figyelmesen tanulmányozva az utóbbi évek viselettel foglalkozó munkáit, megállapíthatjuk, hogy a tanulmányok többsége az adatközlőkkel még elérhető közelségű időszakot kutatja, leggyakrabban a XX. század 20-30-as éveit, s hagyatéki leltárak elemzésével, fényképekkel és más dokumentumokkal kiegészítve összegzik. Vannak kivételek, amelyek az 1960-70-es évekig tanulmányozzák a népviseletet, gyűjtenek és feldolgoznak egy-egy kivételesen gazdag ruhatárat,

14 de az utóbbi évek, évtizedek paraszti öltözködési kultúráját nemigen vizsgálták néprajzi szempontú kutatások. A népművészetéről híres Kalotaszegen jelenleg is folyó kutatásokat nagyon pozitív kivételnek tartjuk.

15 Más típusú tanulmányok, amelyek a régészet, művelődés- és művészettörténet, nyelvés történettudomány körébe sorolhatók, hatalmas forrásanyagot használva a lehető legkorábbi időkig nyúlnak vissza, s európai kontextusba helyezve a magyar öltözködési kultúra egészét kutatják. A fentiekben vázlatosan érintet jelenségeken gondolkozva, felmerülhet bennünk a kérdés: vizsgálat tárgyának tekinti-e a magyar néprajz, közelebbről a népviselet kutatása a fenti jelenségeket? Kutatásaink körébe tartozik-e a viselet jelene, XX század végi, XXI. század elejei falusi lakosság öltözködési kultúrája? 12 Szabó 1998. 172-174. 13 Fejős 1992. 341-342; Fügedi 1989. 14 Lackovits 1973. 15 Katona 2003.