Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Barabás László: Az aranycsitkók nyomában
- A házigazda ébren van. Hamar felugrik az ágyból, szalad a csitkó után, s ha megfogja, visszahozza azt az illetőt, megkínálja egy pohár pálinkával vagy borral, kaláccsal, süteménnyel. (21) - Bedobtuk a csomagot, ami elé vót készítve, s avval mentünk is. Ha el tudtak csípni vagy fogni, akkor megállottunk, s ha nem, akkor mentünk tovább. (20) - A gyermekek nagyon szeretik ezt az ünnepet. Már napokkal azelőtt készülnek. Eztet örökeltük, és csinálunk a gyermekeknek egy örömet az új évre. (22) - Van nekem ugye családom, vannak unokáim. Én valamivel, édességgel, pénzzel, ruhával bekopogok, leteszem a lábbelire, cipőbe, hogy örüljenek. Az az aranyos csitkó. (9) „Nincs több aranyos csitkó" - Majdnem konfirmáltunk, addig járt az aranyos csitkó. A mai gyermekek tudják már, mikor mennek első osztályba. Nincs több aranyos csitkó, mert édesanyám teszen a táskába. Jön az aranyos csitkó, de tudják, hogy édesanyám, keresztanyám. (10) - Amíg mentek iskolába, addig elhitték, hogy van aranyos csitkó. Még most is hiszik, egyik azt, hogy az angyal hozza, a másik azt, hogy az aranyos csitkó. (1) - Mikor nagyobbacskák voltunk, már tudtuk, hogy mi az. Tízéves forma lehettem, mikor megtudtam. Most hamarabb megtudják, mert soknak eljár a szája. Fel vannak világosítva. (2) - Már az óvodában megtudják, ott hallják. (8) - Bajban vagyunk, mert félünk, hogy az unokánk megtudja az óvodában. (13) - Ezelőtt jobban elhitték. Most tízéves korig jár az aranyos csitkó. Az én gyermekeim tízennyolc-húsz évesek voltak, s még várták, hogy a cipőjükbe valamit tegyünk. Veszőt, pálcát, akármit. Odatette a cipőt. (17) „Lehet, hogy most angyal" - Én 1928-ban nősültem. Mikor a gyermekeim kicsik voltak, úgy mondtuk, hogy az aranyos csitkó hozza (az ajándékot). Később jött be, hogy az angyal hozza. Most az egyik így mondja, a másik úgy mondja. (1) - Mondták angyalnak is, de aranyos csitkó volt. (2) - Az aranyos csitkó újévben jön. Karácsonyban jön az angyal. (12) - A karácsonyfát az angyal hozta, de nem volt minden háznál, esetleg a papnál, s a templomba. Az iskolában is csináltak karácsonyfát. Az aranyos csitkó minden háznál járt. (10) - Gyermekkoromban nem volt karácsonyfa. Lehet, hogy volt más helyeken, a tanultaknál, az uraknál. Nálunk, a földműveseknél, nem volt. Karácsonykor az angyal hozott valamit a cipőbe, újévkor az aranyos csitkó. Most már nemigen emlegetik az aranyos csitkót. Hozta az angyal. Az angyal jön. (19) - A kicsik még jobban várják az újévet. Akkor kapják a több ajándékot. Karácsonykor karácsonyfát és kevés ajándékot kapnak. (7) - Mostanában inkább télapó van. Télapót mondták ezzel a csáucsescu-rendszerrel. Lehet, hogy most angyal. A gyermek, az még kicsi, s nem tudja. (3) - Mikulás apó is van. Az óvodában az jön. Mikulás napig járnak óvodába. Az óvóné felöltözik télapónak. Tanulnak kis verseket, kapnak egy kis csomagot. (8) - Az unokám az első osztállyal végzett, s a tanító néni megmondta, hogy anyátok-apátok a Mikulás. A gyermek sírva jött haza. Édesapja, igaz, hogy van Mikulás, s a tanító néni hazudott? (17)
