Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Barabás László: Az aranycsitkók nyomában
BARABÁS LÁSZLÓ Az aranycsitkók nyomában Gyermekkoromban több csikóval kötöttem barátságot, de az aranycsitkókat nem ismertem. Ezekről a csitkókról először Horváth István írói falurajzában olvastam. 1 Az ő gyermekkorában Magyarózdon újév hajnalán járt az aranycsitkó, de könyve megírása idején, az 1960-as években már nem nyihogott az ajtók előtt. Évekkel később Makkai Endre és Nagy Ödön gyűjteményében találkoztam újból vele, aranyos csitkó néven: Gilyén Ferenc református teológiai hallgató szerint a Nagyenyedhez közeli Magyarlapádon az 1930-as években elmaradhatatlan volt; Fodor Mária tanárjelölt pedig arról tudósított, hogy a Szászrégen környéki Alsóbölkényben szilveszter estéjén viszik a gyermekeknek az aranyos csitkót. 2 Lőrincrévén, a másik Nagyenyed környéki településen - Karsai Zsigmond visszaemlékezései alapján - újévkor az aranyos micskó indult útjára éjfél után, de a gyermekeknek nem volt szabad meglátniuk. 3 Századunk végén vajon hol élnek még az aranycsitkók? Hogyan, mi célból és mikor jelennek meg a gyermekeknek? Vagy már nincsenek többé? Esetleg csak a színük-szőrük, nevük változott? Ennek eredtem nyomába Magyarózd, Magyarlapád és Lőrincréve környékén, a TordaGyulafehérvár-Balázsfalva-Dicsőszentmárton által határolt területen, az egykori aranyosszéki, Alsó-Fehér és Kis-Küküllő vármegyei falvakban. Adataim a következő helységekből származnak: Torockó, Torockószentgyörgy, Vájasd, Magyarlapád, Magyarbece, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Magyarbénye, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Magyarkirályfalva, Magyarsáros és Küküllődombó. Nyomozásom eredményeinek bemutatására azt a módszert választottam, hogy tematikus rendben, magnós interjúk alapján kizárólag adatközlőimet, beszélgetőtársaimat szólaltatom meg. (Kilétüket a nevek többszöri ismétlődésének elkerülése végett használt számok feloldásával - név, életkor, helység - tudhatja meg az érdeklődő az írásvégi adatközlő-jegyzékből.) „Kíváncsiak voltunk, hogy ki ez az aranyos csitkó" - Azt mondták a gyermekeknek, hogy ott tanyázik az aranyos csitkó a várban. Süti a pogácsát. Máskor nézi, hogy rosszak-e a gyermekek. Ha rossz a gyermek, megrúgja és elviszi. (2). - Úgy mondtuk a gyermekeknek, hogy az erdőben él a csitkó. Oda kell menjen, hogy gyűjtsön nektek sok mindent. (23). - Keresztapám mesélte, úgy el vagyok fáradva, hajtottam az aranyos csitkót. Menjünk ki, tegyünk zabot a vederbe, búzát, szénát, hogy legyen mit egyék. (2). - Mikor jött az aranyos csitkó, előtte tettünk neki valami jó ételt, sarjút, s megnéztük, hogy megette, s aztán megint tettünk. (12). 1 Horváth 1971. 115. 2 Makkai-Nagy 1939. 13, 104. 3 Karsai-Martin 1989. 54.