Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)

Barna Gábor: A rózsafüzér mint imaszámláló eszköz

BARNA GÁBOR A rózsafüzér mint imaszámláló eszköz A keresztény rózsafüzér mint imaszámláló eszköz eredete rég foglalkoztatja a kutatókat. Hiszen már a XIX. században látták, tudták, hogy hasonló imaszámláló füzért használnak a mohamedánok, de a távol-keleti népek, a buddhisták, a kínaiak, a tibetiek is.

1 Ebből részben a tárgy keleti eredetére és gyökereire, fokozatos nyugati kölcsönzésére, másrészt pedig régiségére következtettek. Ismert volt tehát a keleti származtatás gondolata. Feltételezték, hogy már a X. században megismerte és Keletről átvette Európa. Thomas Esser idézi azt a véleményt, miszerint Amiens-i Péter a mohamedánok között járva ismerte meg gyöngyfüzérüket, azt hazahozta Európába, s elterjesztette.

2 Az ima megsokszorozása számos vallásban megtalálható eszköz a transzcendens erőhöz, Istenhez intézett kérések nyomatékosítására. A keleti vallások imaszámláló eszközei A keleti vallások, az iszlám és a buddhizmus is ismerik az imahalmozást.

3 Már a középkorban felbukkannak imaszámláló eszközök is, s nemcsak a nyugati kereszténységben. Marco Polo tudósít Malabar királyáról, akinek 104 gyöngyből álló imalánca van, amit minden este és reggel imádságához használ. E buddhista példa mellett említhetők a korai 99 szemes mohamedán imaláncok is. Ennek alapján sokan úgy vélik, hogy a keresztények a keresztes hadjáratok idején Keletről hozták magukkal az imaszámlálás eszközét. A jámbor buddhista sem jelenik meg imalánca nélkül.

4 Xavéri Szent Ferencz pedig Japánban is talált hasonló eszközt.

5 A tárgyi leletek és az írásos források azonban azt mutatják, hogy az imaszámlálás eszköze már a keresztes hadjáratok előtt ismert volt Európában, illetőleg a kereszténységben. Ezek közé a korai adatok közé számítják Remete Szent Antal, Remete Szent Pál imaszámláló gyakorlatát, valamint Kis Pippin lányának, Gertrud apánönek láncát.

6 Ezeket az imaszámláló eszközöket nem ismertetjük, csak nagyon röviden utalunk a mohamedánok imaszámláló füzérére, amelyet tasbíh-nak, Egyiptomban subhah-nak neveznek. Későbbi, keresztény-arab megjelölése pedig wardíja.

7 Általában 99 szemből, gyöngyből áll, amelyet 33 gyöngyönként három csoportba rendeznek, s arra szolgál, hogy Allah 99 nevét felsorolják. A mohamedán olvasót fából, szaruból, csontból, magokból és korallból is készíthetik. Goldzieher Ignác kutatásai alapján a mohamedánok az olvasót külső forrásból vették át körülbelül a IX. században. S először csak az alsóbb társadalmi rétegek használták. Meghódította az egyéni imaéletet, de hamarosan bevonult a mecsetekbe is. A mohamedán rózsafüzérről Helga Venzlaff írt monográfiát, amelyben a tárgy és az imádság mellett 1 Kirfel 1949., Winston-Allen 1997. 112. 2 Esser 1889. 60-62. 3 Ritz 1962. 6. 4 Esser 1889. 59. 5 Esser 1889. 60. 6 Winston-Allen 1997. 14. 7 Kirfel 1949. 16.