Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Lengyel Ágnes: A magyarság küldetésének hite napjaink népi vallásosságában
szonyt a nógrádi hívek Kovacsics Mária Natália nővér és a hasznosi (Nógrád m.) Csépé Klára tevékenysége folytatójának tartják. A látnoknőtől, „Sükösdi Marika''-tói kaptak többen is olyan rózsafüzért, melynek öt különböző színe a világ öt kontinensét jelképezi, s rajta a világ népeiért imádkoznak: „Magyarország a világért engesztelő ország, mert minden szín egy-egy földrész lakóit jelenti és értük imádkozunk és engesztelünk. " Az ajándékozó látnokasszony azt kérte, „hogy minden nap legalább egy tizedet imádkozzunk az olvasóról [...] sokat engeszteljünk az ifjúságért, a papokért és édes hazánkért is. '^ A balassagyarmati engesztelő imacsoportban 2005. év eleje óta imádkozzák a Magyarság öt seb titka rózsafüzért, egy 2003-ban megjelentetett, Budapesten beszerezhető imafüzet alapján. 25 (2. kép) Az imádkozás célja a hozzátartozó kiadvány szerint, hogy a magyarság napjainkban, e „végső időkben", eljusson betöltendő hivatásához. A rózsafüzér titkait a Szent Korona-tanra, Szent István Jobbjára, a magyarságnak a kereszténység védőbástya szerepére vonatkozóan fogalmazták meg, s az öt elszakított országrészt kapcsolatba hozták Jézus öt sebével, arra hivatkozva, hogy Trianonban 1920. június 4-én, amely első péntekre és Jézus Szíve ünnepére esett, a magyarság öt sebet kapott az öt országrész leválasztásával: „ez az öt seb az engesztelő magyarságot a keresztre feszített Úrhoz tette hasonlóvá. " A füzet magyarázata szerint ez nemcsak negatív, megsemmisítő szenvedés, hanem pozitív feladat is. Magyarország és a magyar nép Trianon által részesedett Jézus sebeiben, „így világméretű és természetfölötti feladata lett az egy, szent, katolikus, apostoli Egyházban: az Úr 5 Szent Sebét, mint saját földi örökségét gyümölcsözővé tenni, és a [rózsafüzér-titkokba foglalt] 5 hivatását az egész kereszténység számára működtetni. " A rózsafüzér formája is kifejezetten magyar jellegű. Kettős keresztből, a magyar zászló színeit mutató három szemből és az öt sebre utaló ötször öt szem közt történelmi- egyházi személyek, szentek színes képével ellátott érmekből áll. Az érméken látható Szent István a Szent Koronával, Magyarország őrangyala a kereszttel és a koronával (Hősök terei ábrázolása alapján); II. Szilveszter pápa (aki a nyomtatvány szerint az apostoli kereszt és korona küldésével fölvette Magyarországot az európai államok közösségébe); X. Szent Piusz pápa; Szent Margit, Boldog Özséb, Kapisztrán Szent János, Magyarok Nagyasszonya a Szent Koronával és a Regnum Marianum templom, amit 1950 táján leromboltak. A titkok azt kérik, hogy Jézus „ Szent Fejsebei által a Szent Korona és a Szent Korona tanának erőterében újra sok magyar szentet érleljen...: jobb kezének Szent Sebe és Szent István Jobbja által újra elevenné tegye a pápaság és a magyarság egymást kölcsönösen segítő kapcsolatát...; bal keze Szent Sebének erejével az ötszörösen megsebzett Mária engesztelő népét irgalma eszközévé tegye a kereszténység egységéért és ajándékozza neki is ismét az egységet...; Szent Lábsebe által a kis Dávidot, a magyarságot az apostoli kereszttel és a rózsafüzérrel a kereszténység védőbástyájává tegye...; Szent Szívsebével a Regnum Marianumot [...] tegye a pusztába menekülő asszony menedékhelyévé." A meglehetősen bonyolult és hosszú titok-szövegek a balassagyarmati engesztelő ima-csoport gyakorlatában 2006 tavaszára leegyszerűsödtek. A titkokat csak egyszer, az ötödök első Üdvözlégy-ében mondják el, gördülékenyebbé téve így az imádkozást, s példázva a nyomtatott szövegnek a mai folklórban való alakulását. Ebben a közösségben más sajátos rózsafüzéres imádságot is szoktak végezni, ahol a Miatyánk helyett a következő fohászt mondják: „Jézus Urunk, Szent kereszten kiontott drá24 Kelecsényi Jánosné Csizmadia Erzsébet (Nógrádsipek, 1942.), Balassagyarmat 25 Majtényi 2003.
