Selmeczi Kovács Attila (szerk.): Lélek és élet. Ünnepi kötet Lackovits Emőke tiszteletére (Veszprém, 2006)
Lengyel Ágnes: A magyarság küldetésének hite napjaink népi vallásosságában
Nagyasszonyunkra az Egyházat, az egyháziakat és egész népemet, az egész országot és mindenemet, [Szűz Mária] úgy vette oltalmába a magyarságot. " n A magyarság kitüntetett szerepét valló eszme hívei a mozgalom csúcspontjaként tartják számon, hogy 2000. augusztus 15-én a Budavári Nagyboldogasszony templomban Szűz Mária főoltáron lévő szobrát, Szent István koronájának II. János Pál pápa által megáldott másolatával megkoronázták. A magyarság küldetéstudatának eszméje a fatimai Mária-jelenések színhelyén is kibontakozott. Egy, a fatimai eseményeket bemutató nyomtatott füzet szerint Magyarország „Mária engesztelő országa", és „Isten különös kegye"-ként sikerülhetett a „Boldogasszony népének" Fatimában is emléket állítani. Magyar tervek alapján és magyar adományokból épült fel ugyanis a keresztút, a fatimai bazilikában pedig szobrot állítottak az országát Máriának felajánló Szent István királynak. 13 Kovacsics Mária Natália szerzetesnővér (1900-1992) tevékenysége szintén az engesztelés mozgalmával kapcsolatos, s nyilvánosságra hozott látomásaiban ő is Szűz Mária és Jézus magyarságra vonatkozó üzeneteit közvetítette. 14 A közlések egy része még a II. világháború előtt került lejegyzésre, másik felük későbbi. Jézus egyik kinyilatkoztatása a magyarság hivatását az üdvtörténettel állította párhuzamba: „Az én magyar népem egyszer megtisztulva, megszentelve. Szívem büszkeségére fog szolgálni az ég és a föld színe előtt. Miként a betlehemi istállóban elkezdődött a megváltás, úgy a magyar földön elkezdődik az én nagy munkám: a bűn megszüntetése, eltörlése a föld színéről, a lelkek megszentelése, a sátán legyőzése és az én országomnak diadalmas uralma [...] Terveim vannak ezzel az országgal...Tartsatok bűnbánatot, engeszteljetek, nehogy eltörölni kényszerüljek ezt az országot... Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni."^ A világháború borzalmai közepette, 1944-ben Natália nővér úgy látta Szűz Máriát, mint aki „kimondhatatlan fájdalommal szemlélte hazánkat", s a látomás szerint el is távozott innen: „olyan mértékben, ahogy távolodott, nyomult be az országba a bűn, a hitetlenség...". A nővér később, imádkozása közben ismét magától Jézustól kapott - azóta az engesztelő hívek szélesebb körében elterjedt - üzenetet: „Ne féljetek, imádkozzatok [...] Magyarország nem pusztul, csak tisztul! Magyarország a világ végezetéig él. "' 6 Az utóbbi években a terjedelmes üzenetekből a balassagyarmati imádkozó-engesztelő csoportban egylapos fénymásolt kivonatok terjednek. 17 Natália nővér Jézustól engesztelő templom felépítését, engesztelő rend létrehozását is feladatul kapta. Az üzeneteket lelkiatyja segítségével közvetítenie kellett a magyar egyháznak. Eszerint Szűz Mária azt kérte, „az Egyház készítsen nekem helyet, hová kegyelmeimmel leszállhassak. " Ez a hely a Normafa melletti Szent Anna-rét lett volna, ahová engesztelő kápolnát készültek építeni. Mindszenty József hercegprímás is támogatta egy engesztelő templom felépítését, s az engesztelő rend felállítását. Kiadványok sora jelent meg ekkortájt, s létrejöttek az engesztelő imaközösségek is. Az ismert történelmi körülmények megakadályozták ennek kibontakozását, azonban a rendszerváltás után új erőre kapott a mozgalom. Natália nővér 1988. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén Jézustól hosszú, rész12 Kinyilatkoztatások...é.n. 24-25. 13 Kondor 1989. 7. 14 Az elsőszombat... 1944; Palóc Múzeum 97. 37. 1. 15 Regina Mundi Victoriosa... 1990-es évek, 120-121. 16 Regina Mundi Victoriosa... 1990-es évek, 126-127. 17 „Jézustól és a Szűzanyától kapott üzenetek Magyarország és a magyar nemzet számára." Palóc Múzeum Néprajzi Adattára 1634-2006.