Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén

KRALOVÁNSZKY A.: 1979. 18235. ltsz. Tűztorony melletti várfal, Váru. 11-13. Ua. 1979.18244. ltsz. Körmendy ház, várfal és ÉNy-i bástya; Ua. 1980., 18279-81. ltsz. Váru. 15-17. Várfal. 7 G. Turco felmérésének eredetije (régi adat szerint) Hadilevéltár, Bécs: G. I. h. 738-6. Számos helyen publikálva. 8

KOROMPAY GyÖRGY: Veszprém. 2. kiad. Bp., 1957. P. 37. Az itt ismertetett ásatás után - az itteni eredményeket és más ásatások eredményeit is figyelembe véve - Kralovánszky Alán és Kralovánszky Réka pontosította a Turco-felmérést a vár mai helyszínrajzán. Kitűnt, hogy a felmérés léptékhelyes, de szögmérési pontatlanságokat tartalmaz. (Ennek oka az lehet, hogy a felmérés idején a külső és belső vár közötti falak, építmények romosak voltak.) 9 Egy további, a bevezetőben nem említett, de az ásatási anyagból kitűnő célja is volt: 1980-ra már látható volt, hogy a várbeli épületek és falak állagmegóvásának előfeltétele a közművek (vízellátás, csatornázás, elektromos és gázhálózat stb.) teljes, egyszerre történő megújtása. K. A. minden igyekezete arra irányult, hogy az előre láthatóan nagy földmunkákkal járó közműépítés előtt minél több régészeti adathoz jusson, amivel befolyásolni igyekezett a tervezést a [leg]„kíméletesebb" műszaki megoldás érdekében. Többek között ezért igyekezett a legtöbb helyen a teljes, érintetlen sziklafelületig hatoló szelvény feltárására is. (Lásd pl. a „NyK-i metszet, déli szárny" c. összesítő szelvényt) 10 A telek, illetve a főépület - az utca, illetve a Várhegy általános fekvésének megfelelően északkeletre néz. A telek hossztengelye (mélysége) így ÉK-DNy-i, kereszttengelye (szélessége) ENy-DK-i. Kralovánszky Alán ezen az ásatáson - de némiképp a kialakult szokáshoz szóhasználathoz, valamint a székesegyház „keletéit" tájolásához igazodva - iránymeghatározásaiban következetesen észak-déli és kelet-nyugati irányokat jelölt, észak-délinek tekintve a vár hossztengelyét, illetve az utcavonalat. 11 Az itt írtakat az (utólag) 5. számmal jelölt szelvényrajz, mely az I. szelvény Ny-i falát ábrázolja, jól szemlélteti. Az ásatási naplóból idézettek, valamint a szelvényrajz egybevetésével talán szabad K. A. töprengését két gondolattal folytatni: a) A belső - északi - fal egy korábbi (X. századi? bronzkori? őskori sánc homlokába épülhetett a XIII. században, mögötte - tetején fa „gyilokjáró" vagy torony volt. b) Az ágyús ostromlás ellen, a XIV-XV. században az elégtelenné vált faépítményes kőfal elé 10 lábbal újabb falat húztak, a két fal közét földdel feltöltötték, ezt a kétrétegű falat ábrázolja G.Turco térképe a belső vár belső falaként. A fenti sáncteóriát az udvar keleti szélén, a főépület nyugati szélén nyitott párhuzamos, teljes szelvény hitelesíthetné. 12

1985 után a közműalagút, illetve a Dubniczay-ház közműbekötéseinek építése során látható volt, hogy mindkét fal a belső várkapu nyugati pilléréhez csatlakozott. 13 Igaza volt, de nem hozta összefüggésbe a XIV. szelvényben az udvar déli oldalán talált, azonos síkba eső falmaradvánnyal. Jelen írás szerzője jóval az ásatás után ismerte fel a bevezetőben ismertetett, az udvart délnyugatról záró, a fennmaradt fotók alapján XIX. századinak minősíthető szárnyat, melynek külső (délnyugati) homlokzati fala állhatott az itt tárgyalt alapmaradványon, belső fala - talán - a vastag falon. u

Ez a falszélesség téves lehet: szelvényalaprajz nem maradt ugyan róla, de az ásatási összesítő szerint itt (és ez a legvékonyabb!) 2,40-2,60 m körüli az íves fal vastagsága, amit a fotók valószínűsítenek. 5 A „betonalapon nyugvó gránitköves felület"fotókon, rajzon nem vehető ki. Talán a XIX. századi záró épületszárny előtti keskeny terasz burkolatának maradványa lehetett. 16 Az itt és alább említett „durva alapozású fal" szelvényalaprajzon, fotón nem látható. A szelvénymetszetrajz keleti szakaszán a helyiséget K-ről határoló fallal kell azonosítani. 17 A csatorna az ásatási összesítő alaprajzon a főépület utcavonalán túl van feltüntetve. Ez akkor sem valószínű, ha a csatorna valamennyi ma fennálló épületnél korábbi eredetű;