Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén

periódusban, 1751 után jött létre. Először kétsejtű, különálló gazdasági épületet építettek, mely nem állt a főépülettel kapcsolatban, ebben volt a nagy, nyitott kéményes konyha. Távolabb a rondella fennálló maradványainak felhasználásával istálló vagy kocsiszín funkciójú épületet létesítettek. Ezt a két épületet később egy további boltozott helyiséggel kapcsolták össze, és még később fűzték a főépülethez egy kezdetben nyitott tornácú, rövid épületszakasszal. A szárnyépület rendkívül mélyre nyúló alapfalai (1.1. szelvény) miatt annak alápincézettsége volt feltehető. Ennek igazolására szelvényt nyitottak a 19-20-21. számú helyiségekben. A szelvény a pince létét nem igazolta, de benne egy, az I. szelvényben talált „kelet-nyugati" fallal (a belső, XIII. századra datált várfallal) párhuzamos falszakasz került elő. A kutató a két fal egykorúságát tételezte fel, ami azonban nem volt bizonyítható, mert kapcsolatait a szárnyépület alatti mélyrenyúló (korábbi, más épülethez tartozó?) falak építésekor kitermelték. A szárnyépület hosszában futó csatorna építésekor kitermelték a rondellát (belülről) záró észak-déli fal északi végét is. Az itt látott rétegtani adatok alapján tette a kutató a csatorna építését a XVII. század vége, XVIII. század eleje körüli időre. Összefoglalás Az ásatási napló végére a kutató régész 18 pontba foglalt összegezést készített. Ennek első négy pontjában a Dubniczay-ház telkének általános talajrétegződését rögzítette. A sziklafelszín mélységét -275 -560 cm-ben adta meg a telek keleti, illetve nyugati szélén.

41 A vár általános, korai (őskori) előzményeire utalhat a 3. pontban leírt azon megjegyzés, mely szerint a szikla és a dolomittörmelékkel kevert réteg felett „átlag 10-30 cm vastagságban neolitikus és bronzkori kultúrréteg foltokban" található. Az 5. és 6. pontokban a XIII. századi, illetve a XIV-XIX. századi kelet-nyugati falpár méretadatait emelte ki, hozzátéve a 8. pontban azt, hogy a „K-Ny-i várfal azonos a belső és a külső várat elválasztó várfallal". Ugyanitt írta le véleményét a kőboltozatú nagy pince korábbi eredetéről (XVI-XVII. sz.) és esetleges védelmi szerepéről.

42 A 7. pont a rondella méreteit tartalmazza, építési korát „1500 körül" határozza meg.

43 A 9. és 10. pont a 3,40 m-es (itt: „ 10 láb széles") észak-déli várfalról és a belső oldalához épített négy raktárhelyiségről szól. A fal építési korát a XVI. század végére tette.

44 Ali. pontban a külső - a mostani támfal vonalán épült - várfalról, a két fal közé épített boltívekről és e rendszer szerkezeti szerepéről ír.

45 A 12. pont az északi szárnyépület alatti csatornáról, a 13. a vastag fal és a rondella összeszögellésébe épített kőfalú, boltozott raktárról szól. A 14. pontban a főépület 175l-es építését vázolja utalva két korábbi épület felhasználására, a 15. pont a magtár, a 16. pont az északi szárny építését, a 17. pont a magtár további bővítését foglalja össze, míg a 18. pont az utcai szárny padlószint emeléséről szól.