Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
BALASSA LÁSZLÓ: Kralovánszky Alán 1980. évi ásatása és falkutatása a veszprémi Vár utca 29. - az ún. Dubniczay-ház - telkén
hogy a feltételezett kanális boltozása nem kanálisé lesz, hanem annál jóval nagyobb ívelődésü valamilyen helyiségé. " A helyiség elhelyezkedését, méreteit a „rondella DK-i sarkához kívül hozzáépített raktárhelyiség" című szelvényrajz, valamint három darab (számozatlan) ásatási fotó szemlélteti. „A boltozás alatti feltöltés... újkori épülettörmelékből áll...", majd „-43Q cm-en előjött a fal alapozása...közelében gyári síküveg, 2 db XVI. századi textilbála...ólomzárral." A nagyjából ovális, téglaboltozatú, kőfalú építményt lejárólépcsőjével, részben vakoltmeszelt belső falfelületeivel, melyekbe nagy kampósszegek voltak verve, az ásató boltozott raktárként határozta meg. 32 (20. kép) A vastag fal keleti falsíkjának követésére nyitott VI. szelvényben - melyet a falkoronát letisztítva hamarosan egybenyitottak az V. szelvénnyel - a déli szárnytól 1,90 m-re kelet felé kiugró szárnyfalat találtak (21. kép), majd 6,30 m-re egy további hasonlót (22. kép), mindkettő 1,20 m vastag és 3,30 m kinyúlású. „ Vagy belső támpillér lehetett, vagy a 340 cm széles várfallal egy időben épült építmény" - írja a kutató. 33 A VI. szelvényt a vastag fal északi végénél egybenyitották az I. szelvénnyel. (XX. szelvény) Világossá vált, hogy a (belső, XIX. századiba datált) fal a rondellát záró falig terjedt, a fent említett 80x110 cm-es faldarab közbejöttével. A 340 cm-es falat a középkori falra ráépítették, illetve a falsarkot annak végébe befoglalták. 34 (23. kép) Végül a vastag fal és a magtár kapcsolatát is vizsgálta a kutató. Erre naplóbejegyzés, számozott szelvény nem utal, az ásatási összesítő és két szelvényrészlet azonban adatolja e részkutatásokat: A „Ny-K-i metszet Déli szárny" című összefoglaló metszetrajz közepén a vastag fal köpenyezését tünteti fel a magtár pinceszintjén. A köpenyezés e rajz szerint -320 cm-re van alapozva a -300 cm-re mért pincepadlóhoz képest, a köpeny alatt a vastag fal belső síkja folytatódik lefelé. Ez csak látott, mért adat lehet, s ezt igazolja a „DK-i szárny. Pince alaprajz. Falkutatási összesítő" című lapra a magtár-pince nyugati fala elé berajzolt két kicsi szelvénykontúr is. Feltételezés lehet viszont itt a vastag fal belső (keleti) síkjának a köpenyfalban pont-vonallal jelölt befelé dőlése. (Hacsak - de erre sehol nincs adat - nem észlelte a dőlést kint, a VI. és/vagy XV. szelvényben.) A „Fszint 5. helyiség Ny-K-i metszet, alaprajz" című részletrajzocskán a földszinti magtárhelyiség padló-felbontása látható, ebben a magtár-pince téglaboltozatának és a vastag fal visszabontott felszínének (vagy a fent említett köpenyezés felső síkjának) találkozását rögzítette a kutató megjegvzés, magyarázat nélkül. Falkutatások, sziklafelszín-mérések A fentiekben vázolt, a veszprémi vár építéstörténetének egésze szempontjábóljelentős kutatási eredmények mellett Kralovánszky Alán - híven az ásatás alapprogramjához - számos ponton végzett részkutatást. Több szempontból vizsgálta a főépület pincéjét: teóriáját, mely szerint a nagy pince korábbi, mint a főépület, a pince - környezetétől eltérő - kő boltozatára és a Turco-felmérésen a pince helyén ábrázolt, íves vonalú
