Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

RAINER PÁL: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma

Miután e városrész plébániatemplomának névadója az iparosok és kereskedők védőszentje is volt - bár erre nézve oklevelekkel nem rendelkezünk -, mégis az olvasztókemencék alapján Kralovánszky Alán egy Esztergom-Kovácsihoz hasonló korai ipari településrészt feltételezett ide.

62 Kralovánszky Alán és Éry Kinga ásatása (1978) Mivel a Veszprém Városi Tanács az egyetemi építkezésekkel kapcsolatban parkosítani kívánta a Kálvária-dombot, ezt megelőzően 1978. május 15.-július 15. között Kralovánszky Alán régész és felesége, Ery Kinga antropológus vezetésével sor került a templomrom újbóli feltárására, egyúttal a Rhé Gyula-féle ásatás hitelesítésére. Ennek során ismét kibontakoztak az 1929-1931-ben már megismert falak.

63 (10-12. ábra) A környezetéből mintegy 10 m-re kiemelkedő dolomitmagaslaton, a helyszínen kitermelt dolomitból, törtköves technikával épült a templom, amelynek jóformán csak az alapfalai maradtak meg. Egyedüli felmenő falrészlet szinte csak a román hajó D-i falából maradt - 3 db permi vörös homokkőből faragott lábazat - amelyekből 2 eredeti helyzetében, 1 pedig feltehetően Rhé Gyula másodlagos elhelyezésében került elő. (13. ábra) A román és gótikus jegyeket mutató épület - ahogyan arra már Rhé Gyula is rámutatott - fokozatosan érte el végső alakját. Mindez egészen természetes, hiszen - az Árpádkortól a török hódoltság koráig - több évszázadon keresztül folyamatosan használták. Az egyes részletek építési koráról vallott nézeteit maga a feltáró régész, Kralovánszky Alán is idővel változtatta, finomította.

64 A templom Rhé által vallott XI. századi eredeztetését egyértelműen elvetette. Ennek semmiféle nyomát nem találta. A XI. századi - Salamon, I. László, Kálmán királyokpénzeivel keltezett - temető sírjaira, véleménye szerint feltehetően a XIII. században építették fel az 1. templomot. Ez egy egyhajós, a hajónál valamivel keskenyebb, egyenes szentélyzáródású templom volt, Ny-i végében toronnyal, a szentély E-i oldalán sekrestyével (14. ábra), a hajó D-i oldalán bejárati csarnokkal. Ezen első templom habarcs kötőanyaga kevés meszet tartalmazott. Megjegyzendő, hogy a torony az ásatási naplóban még mindenütt mint Ny-i előcsarnok szerepelt. Ugyanígy említette Koppány Tibor is 1963-as publikációjában. A torony keltezése szintén kérdéses, utóbb már Kralovánszkynál is gótikus bővítésként fordult elő. Később ugyanígy gótikusnak tartotta a D-i előcsarnokot is. (15. ábra) Kralovánszky az építés idejét néhol a XII-XIII. századra bővítette, majd végül a legvalószínűbbnek a XIII. század 1. negyedét tartotta. Ennek az első templomnak a szerkesztési módjáról az alábbiakat írta: „Bár az első periódusú templom enyhén szólva csámpás, silány kivitelű és zömmel csak alapozásában vizsgálható, mégis a határozottan észlelhető tendenciák miatt, meg kellett kísérelni a tervezés rekonstrukcióját: Mint ismeretes, egy templom arányaira többnyire a szentély a meghatározó. Mivel esetünkben allO cm-es falvastagság és a szentély belső szélesség 630 cm-e, a számításba vehető