Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)
RAINER PÁL: A veszprémi Szt. Miklós-szeg és temploma
1304. december l-jén ugyanezen Beke fia, Benedek varga, a Rád nemzetségbeli Benedek veszprémi püspök (1290-1309) előtt 60 holdnyi vásárolt szántóját 3 penzáért, bécsi dénárokban számítva, 1 évre zálogba adta a veszprémi káptalannak. Kikötötték, ha Benedek varga ezen idő alatt a birtokot nem tudná visszaváltani, úgy az véglegesen a káptalan tulajdonába megy át. A 60 holdból 40 a Zabazo-n (Zabaszó?) volt, s minden felől a káptalan földjei vették körül, 10 a Veszprémből Paloznakra vezető út mentén, s csak É-ról volt szomszédos a káptalan földjeivel, 10 meg a Popwta (Paputja) mentén feküdt. 23 Gutheil Jenő szerint ezek a birtokrészek a Szt. Miklós-szegtől D-re helyezkedtek el. 24 1318-ban [?] Gergely, a veszprémi Szt. Miklós-egyház papja (Gregorio sacerdote ecclesie beati Nicolai de VesprimioJ volt az egyik közreműködő Márton mester fehérvári főesperes végrendeletének kiállításánál. 25 1332. november 23-án, Visegrádon I. Károly király, Miklós mester veszprémi kanonok, királyi kúriai jegyző és apja, a veszprémi Mihály fia János ispán kérésére pátens alakban átírta és megerősítette a fehérvári káptalan 1332. október 23-i, a király 1332. október 16-i parancslevelét is magában foglaló jelentését arról, hogy a kérelmezők veszprémi vásárolt telkeit és tartozékaikat október 20-án körülhatárolták és nevezetteket beiktatták azoknak a birtokába. 26 Az illetőknek - akikről egy 1352. augusztus 29-i oklevélből 27 tudjuk, hogy a veszprémi káptalan harcos nemes jobbágyai (nobiles iobagiones exercituare debentes) voltak - a Szt. Miklós-egyház alatti völgyben volt a kúriájuk, s ehhez 5 sessio tartozott, a veszprémi határ D-i felén. 1355. november 10-én Miklós - immár somogyi főesperes - és testvére János s ennek fiai, János és Péter kérésére I. Lajos király is privilégiális formában átírta és megerősítette az 1332-es adománylevelet. 28 Az 1333/1335. évi pápai tizedlajstrom szerint, a Szt. Miklós-templom plébánosa, Gergely 70, 57, majd ismét 70 kisdenárt fizetett. 29 1347. november 30-án, a tihanyi konvent előtt a veszprémi Márkus fia Beke egy, Veszprémben a Kama-kútjának hívott forrás melletti telkét, avagy curia helyét (sessionis seu fundi curie, quam in Wesprimo circa puteum Kamakuta vocatum habuissetj 15 penzáért, bécsi széles dénárokban számítva, eladta a veszprémi káptalannak. 30 Miután - a fentebb már említett - 1293-as adásvételnél is ugyanennyi volt a vételár, talán feltételezhetjük, hogy a Komakút melletti belső telkek, vagy legalább azok egy része közel azonos nagyságú lehetett. 1369. szeptember 22-én Budán I. Lajos király az örökös hátrahagyása nélkül elhunyt Mihály fia, János veszprémi nemes veszprémi birtokát, az ország ügyében buzgón végzett szolgálataiért, Zsámboki László veszprémi püspöknek (1358-1371) s általa Szt. Mihály egyházának adományozta, új adomány címén. 31 Gutheil szerint, amennyiben ezek az 1369-ben adományozott birtokok azonosak voltak az 1332-ben adományozottakkal, úgy adott az újkorban a püspöki jószágkormányzóság (jelenlegi megyei könyvtár), belsőség, a felsőörsi és (szentkirály)szabadjai út melletti püspöki földek eredete. 32
