Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

Függelék - SCHILD MAYER FERENC: Csigalépcső, zárókövek, bordaprofilok a taliándörögdi templomból

FÜGGELÉK CSIGALÉPCSŐ, ZÁRÓKÖVEK, BORDAPROFILOK A TALIÁNDÖRÖGDI TEMPLOMBÓL SCHILDMAYER FERENC 1. Csigalépcső Az 1975-ös és az 1976-os évben Kralovánszky Alán vezetésével ásatási munkálatok folytak a taliándörögd! Szent András-templom romjainál. Ennek során a sekrestye keleti falán, a vakolt és egykor fehérre meszelt felületen bekarcolt ábra vált láthatóvá. A teljes rajz már akkor sem volt meg, mert a lemállott vakolattal együtt egyes részei megsemmisültek. Az 1. ábrán közölt felmérés az 1976. augusztus 6-án készült vakolatmegerősítés utáni állapotot rögzíti. Az említett ábra egy csigalépcső lépcsőelemének a szerkesztését mutatta. Kérdés volt, hogy a sekrestyéből felvezető csigalépcső részletét ábrázolja-e a bekarcolt rajz. A csigalépcső még álló falán, a felvezető lépcső egyes letört fokainak falazatban megmaradt részei is láthatóak. Továbbá láthatóak még az induló lépcsőfokok részeinek töredékei. Mindezek alapján azonban nehezen lett volna igazolható a falon lévő ábra és a szentély fölé vezető csigalépcső összetartozása. Az ásatás folyamán előkerült csigalépcső-töredékek közül két, viszonylag épebb darab került felmérésre. A felmért darabok a képcső függőleges tengelyében levő kör alaprajzú tömör részt (orso), valamint a lépcsőfokok induló formáját mutatják. A két lépcsődarab falon látható szerkesztésre, illetve ennek a felszerkesztett rajzára illeszthetőek voltak, ami egyértelművé tette és egyben igazolta összetartozásukat. A felmérési adatok összevetése lehetővé tette a „lépcsőház" megszerkesztését is, amelynek során meghatározhatóvá váltak jellemző méretei. A csigalépcső terének átmérője 178 cm, az orsóelemé pedig 22 cm, amelyekből adódik a lépcső 78 cm-es karszélessége. Figyelemmel arra, hogy az egyes lépcsőfokok magassága (fellépő) 24,5-25 cm, a lépcső ebből következő meredeksége és a karszélesség viszonylag kis mérete megfelelt a kor gyakorlatának, a csigalépcsők építését illetően. 2. Zárókövek, bordaprofilok Az említett lépcsőtöredékek mellett az ásatás során bordaelemek és zárókövek is előkerültek. Kérdés volt, hogy a templom melyik részén volt az eredeti helyük. Ennek eldöntésénél kiindulást jelentett, hogy a szentélyben, annak nyugati sarkában megmaradt a vörös homokkőből készült sarokoszlop és annak fejezete, az induló bordaköteggel együtt. A bordakötegből csupán egy darab (a fejezet utáni második) volt olyan állapotban, hogy látható volt a profilozása, tehát ez a fajta bordaelem kétséget kizáróan a szentélyből származott. A bordatöredék magától értetődően bizonyította a megegyező profilozású zárókő helyét, tehát az egyik zárókő kétséget kizáróan a szentély zárköve lehetett.