Regenye Judit (szerk.): Karlovánszky Alán Veszprém megyei kutatásaiból (Veszprém, 2000)

KOPPÁNY TIBOR: Kralovánszky Alán taliándörögdi templomrom ásatása

kus templom belső temetkezéséhez tartozott. Mellékletes sírok: 12. sír: II. Géza obulusa, 54. sír: vaskulcs, 66. sír: 12 db ezüstgomb, 67-68. sír: 2 db öntött bronzsarkantyú, egy aranyszálakból fonott öv. A halottak a sírkő felirata alapján: Dörögdi István fia Pál mester és felesége, 1360. 82. sír: bronzlemezes párta, 95. sír: Nagy Lajos dénára. 6. Fontosabb kőfaragványok: a szentély, a sekrestye-kápolna mérmüves zárókövei, vala­mint gótikus bordái, a nyugati karzattartó kőoszlop lábazata, dobjai, fejezete, a csigalépcső kőfokai, ablakkeretek, boltívtöredékek, két állatálákos relieftöredék. " Az 1976. évi ásatás Ebben az esztendőben június 22-étől augusztus 27-ig tartott a feltárás. A napló szövege szerint „cél: az északi templomrész gótikus járószintje alatti sírok feltárása, a déli oldal teljes feltárása, a sekrestye teljes megkutatása, valamint a szentély északi felének feltárása, illetve az állítólagos körítőfal megkeresése. A feltárás a tavalyihoz hasonlóan négyzethálós rendszer szerinti szelvényekben történt. " Az 1975-ben feltárt északi oldalról kitermelt földet a déli oldalra halmozták fel, első munkafázisként annak elhordását kellett elvégezni. Eközben indult meg a sekrestye belső terének feltárása. Ott az első napokban „a bolygatott földből több körtetagos borda­töredék került elő. Anyaguk fehér mészkő. Ezen felül egy kis fülkével rendelkező, szemcsés, szürke kőből faragott oltárlap (ereklyetartó} töredéke került elő az északkeleti sarokból. Ugyanitt jött elő egy ablakkeret részlete is. A felszíni bolygatott rétegből több kváderkő különböző helyzetben és méretben, általában törötten. A bolygatott rétegben kevés késő középkori, vörösre égetett, erősen szemcsés edénytöredék, valamint téglatöredék." A későbbi rabló ásatások méretére jellemző, hogy a nyugati sekrestyeablak alatt 1,90 m mélységben került elő a sekrestye sarkában levő csigalépcső egy orsótöredéke. A hajó délnyugati negyedében, a fal mellett leltek először pirosra égetett tetőcse­répre, amelynek mérete 40x21x2 cm volt. Ugyanott „faragott kettős bordájú fejezet, vala­mint több, hasonló anyagú faragott kváderkő". A naplóban itt olvasható a kőfaragványok anyagára vonatkozóan a következő bejegyzés: „E tufának legközelebbi ismert bányája a mintegy 8 km-re levőkapolcsi Kecskekő nevű hegyen van, a helybeliek tudomása szerint. " A június 28-ával kezdődő második héten a hajó nyugati végében folyó feltáró munka során számos római tégla, tubi és imbrex töredéke került elő, továbbá középkori tetŐ­cserepek, sok későközépkori edénydarab, vasszögek, fogantyúk, abroncs és pánt részei. A sekrestyén belül tisztázták a döngölt földből készült járószintet, amelyet több újkori beásás szakított meg. „A sekrestye keleti oldalán oltáralapozás habarccsal kötött, andezittufából faragott kövei egy lépcsőfokkal (magassága 17 cm} került elő[...] (13. kép) A sekrestye középpontjánál pedig három boltozati borda és nagyobb kváderek, részben a járószintbe benyomódva. " Egyébként római peremes tegulákat, középkori tetőcserepeket és egyéb töredéke­ket itt is találtak. A további napokban a hajó délnyugati részének feltárása során is újabb római és későközépkori töredékek kerültek felszínre, közöttük sok tetőcserép, mellettük 16-17. századi kerámiatöredékek is. A hajó déli oldalán június 29-én leltek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom