V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)
A 30-as évek elején a gazdasági válság alatt, amelyet az üzlet is megérzett, egy liter bort 10—12 fillérért lehetett a termelőknél venni, miközben utána 18 fillér adót kellett fizetni. így a vendéglősnek a borforgalmazásból inkább vesztesége, mint haszna származott ezekben az években. A vendégforgalmat, amely a söntésben, az étteremben és a vadászteremben bonyolódott, elsősorban a két fős konyhai személyzet és két pincér állta. A jól elkészített ételek és a szolgálatkész kiszolgálás révén komoly szerepük volt abban, hogy még az esti órákban is szívesen időztek a vendégek a „Lohonyay"-ban. A vadászteremben — amelyet thonett székekkel, asztalokkal, a falon díszítésként fegyvertartóval és agancsokkal láttak el — zömében tisztviselők, orvosok, ügyvédek jártak. Itt és az étteremben a fehér damasztabrosszal leterített, alpakka gyufa- és hamutartóval, ecet- és fűszertartóval felszerelt asztalok mellett nyugodt, kellemes hangulatban nyílt mód — este fehér opál gömblámpák fényében — az országos és a helyi lapok olvasására. Amikor igényelték, a cég speciális szolgáltatásként az ebédek házhoz szállítását is megoldotta. A vendéglős szakmában az számított jól képzett szakembernek, aki mestervizsgáról szóló bizonyítvánnyal rendelkezett. Ezek közé tartozott Lohonyay Jenő is, aki az ausztriai gyakorlat, a bátyjánál töltött pincérévek és a katonaság után - 1939 decemberében átvette a családi házban lévő vendéglő vezetését — 1939-ben szerzett mesterlevelet. A vizsga a Hungária étterem konyhájában kezdődött, ahol a húsfélék felhasználásáról, többféle étel elkészítésének módjáról kellett számot adnia. Az árkalkuláció összeállításával arról alkotott képet, hogy egy bizonyos adaghoz mennyi nyersanyag kell, és a már elkészült ételt mennyiért lehet eladni. Ezután az étteremben ünnepi teríték elkészítésére került sor, majd a felszolgálás módját mutatta be a vizsgabizottság tagjai előtt. A vizsgát a pince felszereléssel és a szakszerű borkezeléssel kapcsolatos ismeretek elmondásával fejezte be. A szereplés eredményét a vizsgabizottság elnöke az Ipartestülethez továbbította, amely Lohonyay Jenőnek mesterlevelet állított ki.
