V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)
A Veszprémi Hírlap 1925. december 13-i száma azt tudatta olvasóival, hogy a Petőfi Kör 1925. december 8-án „díszközgyűlés keretében foglalta el a kör vendéglőse, Zámbó János által újonnan emelt épületében az új helyiségeit." Idős Zámbó János cipészmester az I. világháborúból rokkantán hazatérve új szakmába, a vendéglősségbe kezdett, mivel egészségi állapota erre a munkára jobban megfelelt. Ezenkívül a jeruzsálemhegyi városrész szép számú iparosságának megjelenésére is építhetett. Ezen szempontokat szem előtt tartva nyitotta meg a söntésből, kis- és nagyteremből és tekepályával ellátott kerthelyiségből álló üzletét az Ács u. 7—9. sz. alatti házban. A család meleg ételt csak alkalmi rendelésre készített, pl. a Petőfi Kör báljaira, de természetesen lehetőség volt arra, hogy a vendég az italhoz szalámit, házi sonkát, kolbászt és kenyeret fogyasszon. A ZÁMBÓ JÁNOS-féle vendéglő a Petőfi Körnek évtizedekéi, át otthont adva a városrész valóságos kultúrszigetévé vált. A szokásos vasárnap délutáni könyvtári órákon díjmentesen lehetett hozzájutni a könyvekhez, amelyekből egyes becslések szerint 600—800 darabot is őrizhettek a nagyteremben tartott könyvtárszekrényben. A vasárnap esti kultúrösszejöveteleken tudományos felolvasásokat, ismeretterjesztő előadásokat hallgathattak a tagok a köri elnökök, Petőfi és Kossuth mellképeivel és a tablóképekkel díszített helyiségben. 16 Ettől a vendéglőtől nem messze üzemelt a Vámosi u. 10. számú házban ZÁMBÓ GYULA vendéglője, amelyet a volt kereskedő 1920-ban nyitott meg. A két utcára nyíló épület három vendéglői helyiségének 80 százalékban iparosok, legnagyobb részt építőmunkások voltak a törzsvendégei. Az udvaron lévő fedett teraszt és tekepályát jó időben használták ki. Meleg ételt itt is csak rendelésre lehetett fogyasztani disznótoros, vagy vadászvacsora formájában. 17 Az 1922. évi első ipartörvény-novella értelmében a kocsmákban az italokon kívül csak hideg ételeket lehetett kiszolgálni, ugyanakkor a vendéglők a kocsmák üzletkörét meghaladó keretekben hideg és meleg ételeket is árulhattak. Az ételkínálat szempontjából a szerényebbek, látogatottsága tekintetében viszont a népszerűek közé tartozott a PA YER-féle