V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)
a nadrágok. Ezeket és a mellényeket egyébként másutt, általában Füredi Ferenc és Tavaszi Imre szabóknál készíttette el. A műhely különben padlós volt, amit a takarítóasszony szombatonként világosra súrolt. A fali dekoráció mindössze néhány berámázott divatképből, mester- vagy segédlevélből állt. A mester általában öltönyök, felöltők, télikabátok, sportruhák, fazonos és álló melles kivitelű magyaros ruhák és gyermekruhák elkészítését vállalta. A báli szezonra azonban frakkot, szmokingot, zsakettet is varrt. A válság éveiben, amikor kevesebb volt a civil ruhára való megrendelés, egyenruhát is készített, de az átalakításokat is megcsinálta. A megrendelő hozott anyaggal jött, vagy az üzleti választékból varratott magának. Szabás után egy első, majd egy második próbára került sor, ami után rövidesen hazavihették a kész munkát. A mesternél a harmincas években 30 pengőbe került egy öltön y varrás. A napi munka úgy kezdődött, hogy az inas reggel 7 órakor kitakarított, befűtött, s a szövetdarabok összeszedésével foglalatoskodott. A mester és a segédek munkája 8 órától este 7-ig egy órás ebédszünet kivételével tartott. Vasárnap senki sem dolgozott. A nyári hónapokban kevesebb varrnivaló adódott, ezalatt Lakó István szakmai kérdésekkel foglalkozott. Szakkönyveket tanulmányozott, vázlatokat készített, és az alkalmazottak ilyenkor varrták előre a kabátok, zakók akasztó zsinórjait. Mivel a segédeknek más tennivaló nem maradt, így azok Füredre mentek, ahol a nyaralószezonban a füredi szabóknál vállaltak ideiglenesen munkát. 2 3 Lakó mester a szakmában megbecsülésnek örvendett. Eleinte az Ipartestület Szabó Szakosztályának jegyzője, majd elnöke lett, s a testület előljárósági tagjai közé is megválasztották. A húszas években hosszabb ideig a tanoncvizsgáztató bizottság elnöke 2 4 , 1936-tól a mestervizsgáztató bizottság alelnökeként működött. Az Iparoskör, és a Sportklub munkájában is szívesen szerepet vállalt. Léb Mihály úri- és nőidivatszabó mester is a jónevű veszprémi szabók közé tartozott. A szakmai munkát 1904-ben kezd-
