V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

Kalaposmester fiaként 1890-ben született Lakó István, aki az elemi iskola elvégzése után Schwarz György veszprémi sza­bómesternél tanulta ki a szakmát. 1907-ben szerezte meg a segédlevelet, s a következő évben a fővárosba ment, hogy ott különböző mestereknél tökéletesítse tudását. A társadalmi igaz­ságtalanságok iránti érzékenysége hamarosan a szociáldemokra­ták pártjába irányította. Szakmabeli társaival együtt közösen lé­pett fel a jobb élet- és munkakörülmények előmozdításáért. A sztrájkmozgalmak akkoriban is gyakoriak voltak. 1909­ben a szakszervezeti munkások, 1910-ben az egyenruha-ké­szítők, 1911-ben az ifjúmunkások sztrájkoltak. Az 1902-es vagy 1904-es megmozdulás jelentőségét ugyan egyik sem érte el, de az évente átlag 10—15%-os béremelést és a 10 órai munka­kiő általánossá válását 1914-re biztosítani tudták. 21 Lakó István szabómester

Next

/
Oldalképek
Tartalom