V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart”- Iparosélet Veszprémben a két világháború között (Veszprémi Múzeumi Értesítő, Veszprém, 1989)

irányzott elő mosásra és ruházatra egy három, vagy négytagú család számára. Ebből persze nem sokra telt, így érthető, hogy a középosztály tagjai inkább kevesebb, jobb minőségű, azaz drágább darabokat vettek, amely több szezonban is megfelelt. Az egyszerűbb modelleket pedig otthon varrták meg.

1 1 . A helyzetet nehezítette, hogy a kontárok is elszaporodtak, tovább rontva a szakemberek anyagi és társadalmi helyzetét. Velük szemben a Veszprémi Ipartestület szigorú ellenőrzésekkel és pénzbüntetéssel védekezett. Komoly egzisztenciális gondok, a szakmabeliek számának csökkenése követhető nyomon az 1931-ben készített felmérésen, amely a veszprémi férfi és női szabócégek számát összesen 60-ban állapította meg.

12 Ebben az ismertetésben azoknak a mestereknek a neveivel találkozunk, akik anyagilag és társadalmilag szilárdabb alapokon állva bennmaradtak a nagy versenyben. A régi neves mesterek közé tartozott Frank Lajos Ádám I. u. 3. sz. alatt működő szabómester, aki 1909 óta önállóan folytatta iparát, s mint segéd többek között Budapesten és Frankfurtban szerzett gyakorlatot. Az 1923. november 1-én életbe lépett, s az 1922. évi XII. törvénycikkben megfogalmazott ipartörvény az ipartestületekre is nagyobb feladatot hárított, és a segédvizsgát kötelezővé tette. Ennek helyes lefolyása céljából alakultak meg a tanoncvizsgáló bizottságok.

13 A Veszprémi Ipartestület tanoncvizsgáló bizottságát először az 1924. január 20-án megtartott közgyűlésen választották meg. A szabóiparban február 25-én folyt le az első szakvizsga Újhelyi Sándor műhelyében. A bizottság egyébként egy elnökből és két tagból állt.

14 Ilyen bizottság tagjaként fejtett ki Frank mester szakmai többletmunkát, aki maga is tartott 1—2 tanoncot és néhány segédet. Gyökér Mihály angol úri-, polgári- és egyenruhavarró mester önálló üzeme a belvárosban 1919 óta állott fenn. Megelőzőleg a fővárosban volt 1912-től önálló üzlete. Veszprémben 1929-ben 6-8 segéddel és 1 tanonccal dolgozott, korábban pedig 6 évig az Ipartestület Szabó Szakosztályának elnöki tisztét töltötte be.

15