Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Reményi Antal: Az újkori Pula településszerkezetének kialakulása és változásai (1745-2000)

A lakás céljára épített (állandó) házak kőből készültek, készülhettek, udvari bejárattal és az utcára néző kicsi ablakkal. (A Fő utca 60. számú ház 1960-as évekbeli utcai vakolatának felújításakor előtűnt egy kicsike fél méter-szer fél méteres befalazott ablaknyílás, alig fél méter magasságban. Egy kétszáz évvel ezelőtt készült zsellérház kőből rakott fallal! Az egyhelyiséges, kémény nélküli lakóház volt a család mindennapi tartózkodási helye, itt főztek s aludtak is. Ehhez épült a külön bejáratú konyha. Később pedig az istálló. A múlt század második felében még négy olyan volt zsellérház állt, melynek beosztása: szoba + füstös konyha + istálló + pajta volt. Ezek a házak: Kis u. 43., Fő utca 63-, 93. és 94. számúak. Megjegyzendő: a zsellérek házai némi késéssel mutatták, mutatják a fejlődés fokozatait, melyeken a jobbágyok házai is átmentek. Adódott ez a mindenkori anyagi különbözőségtől. Nagy lépést jelentett a fejlődésben, amikor az átalakítás (bővítés) során megjelent a hátsó szoba, és megjelent a (hátsó) szoba mögött a kamra, s folytatólagosan az istálló. Nagyjából ezzel egyidejűleg épültek, épülhettek meg a pincék, s a lakóház udvari oldala elé a gádorok (tornác, gang). Az utcai részen, a homlokzati falon megjelent a két ablak, és a gádor bejárata. A gádor utcai bejárata nyitott volt, de ennek felső részén téglából rakott a boltív. A gádor (tornác) udvari kiképzése többféle volt. Egyik változata, amikor a tornác feletti zsúptetőt faoszlopok tartották. Az 1960-as évekig állt a Fő utca 93. számú ház faoszlopokkal. (8. kép) A régebben élt idős emberek mondták, hogy a volt tanítói lakás (Fő u. 36.) az 1904-es átépítéséig fából készített oszlopok voltak a gádor tartói. A gádor utcai bejárata lehetett: befalazott (a meredek domboldal miatt csak középen lehetett bejutni), vagy nyitott. A nyitott utcai gádor bejárat esetén vagy alacsony léc- vagy deszkából készített ajtó zárta azt. (9. számú képek) A gádor udvari hossza megegyezett a lakóház hosszával. A már említett faoszlopos megoldás mellett legtöbbnyire négyszögletes épített oszlopok tartották a tetőt. A Fő utca 69. számú ház 1970-es átépítésekor előtűnt a szögletes oszlopokon nyugvó három íves (szoba + konyha + szoba hossza szerinti) udvari gang. A pincék túlnyomó többsége a Fölső-soron az utcai első, s az Alsó-soron a hátsó szoba alatt épült. Ebben bizonyára szerepet játszott a domborzat. A pincék lejárata a gádorból nyílt, vízszintesen fekvő kettős ajtóval. A gádorok megszüntetésekor a pincelejáratot a házon kívülre helyezték. (10. számú képek) A háromosztatú ház kialakulása a 18. század végére tehető. Bizonyára meggyorsította annak általánossá válását az 1796. évi tűzvész, mikor is 37 ház égett le. (Az úrbéri függőségű jobbágy- és zsellérházak száma 1786-ban 61, s 1798-ban 75.) A pinceajtók házon kívülre helyezése egybeesett a gádorok megszüntetésével. Ez az átépítési, átalakítási mód a 19- század végére tehető.